Konzum
A Konzum Nyrt. nem más, mint Orbán Viktor magánvagyonát tömörítő vagyonkezelő cég. Ebbe a múlt héten belekerült az összes nagyobb, és nem külföldi szállodalánc tulajdonában álló magyar szálloda. Ugyanilyen célt szolgál az Opus nevű tőkealap, amelyet szintén a napokban összeszerveztek a Konzummal.
Korábbi hír, hogy ezt a monstrumot, amelybe összeszervezték Orbán Viktor (korábban: Magyar Állam) olyan vagyonelemeit, amelyek egyszerűen helyzetüknél fogva bevételt hoznak, vásárolják az OTP vagyonkezelői, vagyis Csányi Sándor mérhetetlen vagyonának egy részét Orbán Viktor vagyonába fekteti be. Nyilván Csányi ettől azt reméli, hogy a megfelelő leadó leadása után békén fogják hagyni. Nem fogják, de az majd a végjáték lesz, amikor Csányit is kinyírják, alighanem Sanyi bá’ abban bízik, hogy előbb dől össze a kóceráj, minthogy ő sorra kerülne.
Bige
Persze egyelőre még ez üzlet, és miután Csányi nemcsak szavakkal, hanem tízmilliárdokkal is kifejezi, hogy lojális oligarcha, mit ad Isten, a fináncok rárepülnek Bige Lászlóra. Bige és Csányi között régi elrendezetlen balhék vannak a daliás kilencvenes évekből, ráadásul Bige jelentős konkurenciát jelent azzal, hogy a műtrágya-bizniszből kinőve integrátor is akar lenni.
Az integrátor a mezőgazdaságban az olyan cég, amelyik a föld első felszántásától az utolsó szem kukorica betakarításáig és felvásárlásáig, mindent biztosít a gazdának. Növényvédőszert, talajerő-pótlást, vetőmagot, gépeket, mindent. Ez elméletben mindenkinek jó, a gazda olcsóbban jut dolgokhoz, kiszámíthatóbb lesz az élete, az integrátor pedig fel tud lépni az árutőzsdén mindenféle határidős ügyletekkel, amelyeknek a részletezésétől (lévén hármasra vizsgáztam belőlük és nagyon régen) most eltekintünk.
Ez csilliárdos biznisz, alacsonyan szállnak az ötvenezer tonna takarmánykukoricák, a 4-500 milliós forgóeszköz-hitelkeretek, a 600 lóerős, GPS vezérelten szántó traktorok tucatjai.
Az, hogy ebből Bigét most kitúrják: erődemonstráció. Egyrészt Csányinak tesznek vele egy nagy szívességet (aminek még nagyon nagy ára lesz) másrészt megmutatják, hogy viszonylagos biztonságban itt csak az van, aki befizeti, amit be kell.
A vége persze az lesz, hogy állami integrátor céget fognak csinálni. Hogy ez úgy lesz, hogy Csányi nyakába ültetik, akit kell, vagy lesz külön nemzeti integrátor Zrt, majd meglátjuk. Mindenesetre egy ilyen revenue stream (hogy kell ezt magyarul mondani?) vagyis fixen, járadékszerűen jelentkező jövedelem nem maradhat a Miniszterelnöki Magánvagyonon kívül.
CEU
Sőt, semmi sem maradhat. Szegény CEU-val sem a gender-szak, meg Soros György a valódi probléma, hanem az, hogy a körön kívül létezik. Nem fizet jattot, nem utasítható, nagy bevétele van, egy óriási feltartott középső ujj Budapest belvárosában, ráadásul eltart egy csomó rendszerkritikus értelmiségit, meg egy csomó diákot, akinek nem kell félnie a félhülye segglajhárokkal telerakott EMMI-től és Oktatási Hivataltól.
Teljesen nyilvánvalóan azért próbálják az NKE-et és a Corvinust megcsinálni, hogy legyen rendszerhű topegyetem, azonban ez a dolog természeténél fogva teljesen kizárt dolog. De nem baj, az egyetlen magyarországi topegyetem Bécsbe űzése sem nagy ár azért, hogy megmutassák, hogy itt Orbán Viktor engedélye nélkül senki sem létezhet.
A CEU is, ha KÉRNÉ, akkor maradhatna, ahogy a kínai egyetem, meg mindenféle egyéb intézmények maradhatnak.
Patrimoniális monarchia
A kialakulóban levő államrend a patrimoniális monarchia. Ebben a királyi birtok a legnagyobb, meghatározó szereplő, vagyis Orbán Viktor nem egyszerűen a politikai rendszer révén akarja stabilizálni magát, ahogy az a szovjet modellre jellemző volt, hanem a gazdaság összes, innováció nélkül is középtávon működőképes ágazatát maga alá gyűri.
Ez a modell érvényesül olyan sikergazdaságokban, mint Venezuela vagy Oroszország. A szállodák, a Mátrai Erőmű, a földek hoznak valamennyi bevételt, sőt, jelenleg elég sok bevételt hoznak.
Ennek persze oka az is, hogy iszonyatos mennyiségű EU pénzt forgatnak beléjük. Ennek egy részét nyilván készpénzben meg BMW terepjáróban kiveszik, jobbra-balra átmossák, más részéből viszont rengeteg állóeszközt újítanak fel vagy szereznek be. Igenám, csak ebben nem tűrik el a jó gazdákat. Az olyan, kicsit is a jószágot a gazda szemével néző embereket, mint Simicska Lajos vagy Andy Vajna, sürgősen kiveszik a képből. Szegény Andy Vajna úgy tűnik nem értette meg, hogy a szakértelem bolsevista trükk.
Ez a vagyon további tőkebevonás nélkül kizárólag stagnálni tud. Nincs K+F, amely újabb, versenyképesebb terméket hajtana ki belőle. Mint egy latin-amerikai kaucsukültetvény, csak azáltal tud többet jövedelmezni, ha csökkentik a peónok fejadagját. Viszont sokáig viszonylag állandó jövedelme van.
Dzsucse puma
Tehát az a helyzet, hogy lassan lezárul a privatizáció visszacsinálása. Nem kell KGST nyomásra százmilliárdokat halott iparágak fenntartására költeni. Az egyébként itt dolgoztatandó nép részben kivándorolt, részben nyomorog. Ami lényeges és nagy falat maradt, az össze van szervezve különböző neveken (Konzum, Opus, Appenin, stb.) konglomerátumokba.
Ez kényelmesen stabilizálja a rendszert, mivel ezt a rendszert semmilyen választáson nem lehet megdönteni, ehhez alapvető változások kellenek. Tessék? Hogy nem merem leírni a forradalom szót? Dehogynem merem, csak nem a forradalomra gondolok.
Azzal ugyanis, hogy Orbánék “kilépnek a nemzetközi tőkepiacra” egy nagyon veszélyes játékot játszanak. A konglomerátumok fő megrendelője a magyar állam marad, amely részben adóbevételekből, részben pedig államadósságból vásárol szolgáltatásokat (például néhány tízmilliárdért hirdetéseket a riposztban, a megyei lapokban, hörrtévében, tévékettőben) sőt, kibocsát olyan fizetőeszközt (Erzsébet-utalvány, Szépkártya) amelyekkel mesterségesen csatornáz lakossági bevételeket is a konglomerátumok irányába.
Mivel ez Orbán politikai ereje miatt biztosan így lesz még egy darabig, jelenleg teljesen jó ötlet kilépni a tőkepiacra, vagyis kölcsönöket felvenni. A spekulánsok (akiket ugye nagyon utálunk, ha Soros Györgynek hívják őket) jó lehetőséget látnak a dologban, mert úgy gondolják, hogy az EU egyelőre nem fog Viktor tökeire taposni (EP, német iparlobbi, Közép-Európa stabilitása, ezek mind fontosabb dolgok, mint az, hogy Viktorunk kissé elputyinosodott) vagyis lesz EU-támogatás bevétel, utána meg majd az államadósságot fogják beforgatni törlesztésre, vagyis a magyar állam felveszik hitelt, megrendeli szolgáltatást Mészáros Lőrinc valamelyik cégétől dupla áron, és ebből lehet szépen görgetni a törlesztést.
Mi ezzel a baj?
Semmi, ez egy teljesen okés pénzmosási szisztéma, magam sem tudnék jobbat kitalálni. Két helyen tud bukni: az EU támogatások visszanyesésén és a nemzetközi pénzpiacok ellenőrizhetőségén. Ahhoz ugyanis, hogy a szisztéma működjön, be kell tartani bizonyos szabályokat, nyilvánosságra kell hozni cégneveket, számlákat stb. Ezzel viszont foghatóvá is teszik az egészet, mondjuk egy esetleges amerikai szankció vagy egy EU-állam (pl. Franciaország) által folytatott korrupcióellenes nyomozás számára.
Mégis, út előre csak erre van, mert ez egy kényszerpálya, az EU pénzek csökkenése idejére biztosítani kell azt a bevételt, ami a holdudvar eltartását biztosítja. Persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy azzal, hogy az Orbán-vagyon elérte maximális kiterjedését, és neve van, a rendszer megérett és belépett utolsó fázisába (ne örömködjön senki, nem azt írtam, hogy haldoklik). Mostantól indul meg sokak fantáziája, hogy így, hogy minden cucc egy cégben van, elég azt a céget átvenni…
De bármikor bekövetkezhet egy pánik, egy nagyobb budapesti tüntetés esetén bármikor rátenyerelhetnek a spekulánsok a pánikgombra, sőt, ha Soros György olyan gonosz, amilyennek bemutatják, akár maga is szervezhet egy ilyen kis tréfát. Aztán lehet menekülni, az első baráti országig, CD rendszámos autóban.
Házi feladat: írjátok össze a Magyarországgal baráti viszonyt ápoló országokat (Putyinért nem jár pont)


