UPDATE: nagy lecke, hogy az ember ne legyen hülye, és előbb olvassa el a törvényjavaslat szövegét. A törvényjavaslat szerint az önkormányzatnak kell elhelyeznie a gyerekes családokat, ha kilakoltatás lenne, továbbá a “magánszemély” tulajdonából álló lakásokra ez nem vonatkozik. Az hogy az LMP-nél még nem hallottak a természetes személy – jogi személy distinkcióról, azt meg…hagyjuk.
De hagyjuk most ezt, és nézzük meg az ötletet magát, mint konzervatív punkok. Mint konzervatív punkok kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy ez így baromság. Egy kicsit is normális ország a magántulajdont és az emberek egymással kötött szerződéseit tiszteli. Ha valamelyik szerződés (pl. devizahiteles szerződések egy része) olyan helyzetbe hozza az állampolgárokat, amilyen helyzetbe kerülésre nem számíthattak, segíti az állampolgárokat.
De NEM vezet be kilakoltatási moratóriumot, mert nemcsak a lakhatáshoz fűződik emberi jog, hanem a magántulajdon védelméhez is.
A lakhatáshoz való jogot sokféle módon lehet hatékonyan védeni, közös bennük az, hogy ezek pénzbe kerülnek. Valószínű sokan szabadulnának már a kilencvenes években megvásárolt panellakásuktól, vagy éppen ezen emberek örökösei örülnének, ha “állam bácsi” akár 20% veszteség mellett, de egy összegben, adómentes jövedelemnek számító készpénzért váltani ki őket a grószmutti XXXIV. kerületi panelgarzonjából, amit egyébként negyvenért tudnak kiadni, kurváknak. De lehet lakásokat építeni, ahogy az annyira ajnározott Kádár apánk is tette (helyesen) és mondjuk pályakezdő fiataloknak olcsón bérbeadni, ahogy Kádár apánk is tette (helyesen). Ettől még a szülések száma is szépen megindulna felfelé, egy otthonos kis lakás, amely biztos a következő tíz évre, meghozza a fészekrakási kedvet. És segít áthidalni a 29 éves koromig anyáméktól függök, aztán meg felveszek egy húszéves hitelt típusú anomáliálat, a bedőlt hitelek egyik fő okát. Csakhát ez pénzbe kerül.
Pénzbe kerül kiváltani a zaciból eszközkezelő zrt segítségével az adósokat, bár ezt azért most is csinálják.
Nem kerül pénzbe viszont azt mondani, hogy akkor a gyerekes családot nem lehet kitenni.
Ha ezt a mondást megnézzük kicsit jobban, arra jutunk, hogy az ÁLLAMNAK nem kerül pénzbe a kilakoltatási moratórium. Az ingatlan tulajdonosának kerül pénzbe. Innen egy vonat által elcsapott őzgida intelligenciájával is el lehet jutni ahhoz a kérdéshez, hogy “na és akkor ki fog lakást kiadni gyerekeseknek, ha tudja, hogy a büdös életben nem szabadul meg tőlük?” vagy éppen fiataloknak, hiszen az a kislány bármikor odaszülhet, én meg bólogassak megértően hogy ebben a hónapban nem bérleti díjat fizetnek, hanem pelenkát, de sebaj, mert úgyse rakhatom ki őket.
De nem baj, mert mi olyan hülyék vagyunk, mint az ellenzékünk, amelyre tömegesen szavazni fogunk. Ja, nem.
