Én azt mondjuk nem értem, hogy az ezen gondolkozóknak hogy nem jutnak eszébe a lefagyó számítógépek, a süket és vak választási bizottság, a bégetőkórus Alkotmánybírósg és a többi, a Fidesznek “lejtő” dolog azokon a választásokon, amelyek tiszta magyar szervezésűek. Miközben van egy választás, ahol nem fagyhat le véletlenül a számítógép, főleg mióta szegény HC Strache esete bizonyította, hogy bizonyos kezekben vannak eszközök a retorzióra.
Amióta azt a jegyzetet megírtam történt pár érdekes dolog. Voltak spanyol választások, ahol feljöttek a helyi baloldaliak. De fontosabb fejlemény a lengyel pedofilbotrány és az osztrák kormányválság.
A lengyel PiS már a közelmúltbeli önkormányzati választásokon is kapott egy pofont. Mivel nem tudtak olyan gyökeres szabálymódosítást és gerrymanderinget csinálni, mint Orbán, a városi lakosság, amelyik kevésbé vevő a kereszténykedésre és a múltba révedésre, bőrén érzi viszont a gazdasági folyamatok minden rezdülését, jól megbüntette Kaczynskit.
Aztán jött a pedofilbotrány, a film, ahol öreg papokat szembesítenek egykori áldozataikkal. A dolog óriási hullámokat vetett és az EP választásokon, ahol nem érvényesül a vidéki kerületek kompenzáló hatása, újabb pofon jöhet. A PiS nem EPP-tagpárt, de meggyengülése sokaknak érdeke. Egyrészt nincs egy nagy és erős párt, amely egy esetleges euroszkeptikus nagykoalíciót erősíthetne, másrészt azok a szavazatok, amelyek onnan eljönnek, a hagyományos nagy európai pártcsaládokhoz mennek, mindenki jól jár.
Aztán Ausztriában Strache alkancellár, akit két hete itt nálunk még tejbe-vajba fürösztöttek, röhejes módon bukott meg, alighanem egy profin előkészített titkosszolgálati akcióban. De ha nem is titkosszolgálat volt a közvetlen tettes, az előkészületek alighanem tudomására jutottak bizonyos szolgálatoknak, akik csendben végignézték az egészet, netán még picit be is segítettek. Amiért hajlamos vagyok mégis inkább arra gondolni, hogy ezt profik csinálták, az az időzítés, ugyanis a nagy, magabiztos milánói euroszkeptikus druzsbázás változott át így a bunkerben a dacos arccal Panzerliedet éneklő, de azért elég sápadt nácik bulijává.
Én azt gondolom, hogy egyik időzítés sem véletlen. A gyereket molesztáló papokról már reneszánz szerzőknél is bőven olvashatunk, és a végtelen tekintélyt és befolyást élvező lengyel egyháznál kb. bármit el lehet tussolni, legalábbis ezt gondolták. Bizonyos folyamatokból (volt ám egy kínos Kaczynski-hangfelvétel szivárogatás is, nem is olyan rég) arra lehet következtetni, hogy Lengyelország fontos terep, ahol aktív beavatkozás zajlik a helyi erőviszonyokba. Rengeteg képviselőt küldenek az EP-be, Kaczynski betegeskedett is, a pártján belül elég kusza viszonyok vannak, kinálkozott az esély.
A mindenki által tudott, de senki által nem emlegetett molesztálások kirobbantása lehet hogy nem volt olyan tudatosan időzített, mint Strache kilövése, de logikus következménye annak, ami Lengyelországban zajlik: egy rendszer, amely Orbánnal ellentétben nem tudta az intézményi kereteket is maga alá gyűrni, nem tud “következmények nélkülivé” válni és elrohad.
A “big picture” pedig Európában az, hogy nagyon szoros és nagyon kiszámíthatatlan verseny van kibontakozóban, a hajrára teljes összevisszaság állt elő. A Brexit nem sikerült, muszáj ott is választásokat tartani. Amelyeken nyilván tarolni fog a Farage-párt, de ők senkivel sem kompatibilisek, még a Salvini-LePen tengellyel sem. A másik nagy nyertes viszont a LibDem lesz, amely párt viszont az mindhárom nagy erővel tárgyalóképes az EP-ben.
Az EPP kénytelen volt pár gyomrost beszedni, miközben az ALDE-Macron tábor nagyot erősödve úgy lett harmadik erő az előrejelzések szerint, hogy már nem a “pár tucat képviselő” kategória, hanem rendes 100 fölötti létszámú pártszövetség. Ez a pártszövetség egyébként lehajol minden szavazatért, hiszen például a kelet-európai liberális pártocskák 1-2 mandátumai is náluk fognak landolni.
Ezek az előzmények két dologra mutatnak rá:
Az egyik az, hogy Európa-szerte nagyon komoly operatív munka folyik annak érdekében, hogy az EU-tagadó pártokat (amelyek mindegyik bőségesen kap orosz forrást és segítséget) kordában tartsák. Alighanem a Facebook is tudott olyat ajánlani, ami mérsékelné a rá váró iszonyatos GDPR bírságokat és boszorkányüldözést. De Strache kilövése volt mindenki másnak a jelzés, hogy a háttérben akinek dolgozni kellett, az dolgozott, és bárkiről, bármikor előkerülhet egy-egy ilyen anyag, és valahol nagyon elfogyott a türelem.
Azért nem állok neki találgatni, hogy hol, mert valószínűleg mindenhol. Ezek a pártok ugyanúgy ellenségei Macronnak, mint Merkelnek.
A másik következtetés, hogy ha csak Orbán nem kap egy olyan lövést, mint Strache, nagyon jó helyzetben lesz. Márpedig nem fog kapni, ugyanis jelenlegi pozíciójában ő golyóálló. Az ibizai kokózás, a magányacht az Adrián, a kormánygéppel meccsre járás, az Imelda Marcos-i tempók a rendszer dámáitól errefelé teljesen megszokottak, az orosz befolyást mindenki megnézheti, aki a hármas metróval utazik.
Ha megnézzük a mandátumbecsléseket, azt találjuk, hogy Orbán 14-15 magyarországi mandátuma, plusz az általa kontrollált felvidéki és erdélyi 2-3 mandátum iszonyatos erőt képvisel. Az EPP megtarthatja őt, kockáztatva más, ennél valamivel kisebb pártok Macronhoz pártolását, kirúghatja, akkor viszont egész biztos a koalíciós kényszere.
Orbán számára tehát teljesen világos, hogy mit kell csinálni, mindent bevetni ezen az ellenzék szerint “tét nélküli” választáson minden egyes plusz mandátumért, mert itt a 14-17 közötti szórásban minden plusz mandátum a világot jelenti. Ezért van az, hogy iszonyatos pénz megy kampányra, hogy kőkemény vidéki mozgósítás várható.
Én osztom azt a TGM által is kifejtett álláspontot, hogy leginkább nem szavaznék itt senkire, mert mindenkinek az alkalmasságával kapcsolatban vannak kételyeim, még ha nem is az, hogy senki sem elég kommunista.
Ellenben a pártoknak azt kellett volna, és nekünk szavazóknak azt kell még most is megérteni, hogy ez egy európai szavazás. Amikor majd elmegyünk vasárnap – remélem a Múzsa minden olvasója elmegy – szavazni, akkor nem valamelyik magyar politikust támogatjuk, hanem abba szólhatunk bele, hogy Orbánnak továbbra is lesz olyan zsarolási potenciálja Európában, ami miatt kesztyűs kézzel bánnak vele, vagy nem.
Én nem tudom mások mit gondolnak, de szerintem ez elég nagy tét ahhoz, hogy érdemes legyen elmenni. A Strache-botrány pont azt mutatja, hogy másutt ezt pontosan tudják.
