Az első képen a magyar népesség korfája látszik 1958-ban: megszülettekk a Ratkó-gyerekek.
A második képen ugrottunk 1981-be: itt éppen lecseng a Ratkó-unokák hulláma, ha megfigyeljük, ez már jóval kisebb baby boom, mint amit a szüleik csináltak. Kereszténykedők ezt az abortuszra szokták fogni, amiből valóban volt sok (bár a hetvenes évektől egészen a legutóbbi negyedévig folyamatosan csökkenő trend van) valójában a városba költözés, a panellakások és a 2 gyerekes családmodell elterjedése teszi meg a hatását.
Harmadik kép, 2011, a Ratkó unokák nem csinálnak baby boomot egyáltalán. A dolog természete egyébként is az lenne, hogy legyen kisebb a “hupli” de egyáltalán semmilyen hupli nincs a grafikonban.
Ennek sok oka van, például az, hogy a nők nagy része nem 21-28 éves kora között szüli meg az összes gyerekét, ma ez 25-40 között kb bárhol lehet. De vannak más okok is. Sokan csak egy gyereket vállalnak, sokan pedig a válságos időkben egyáltalán nem vállalnak gyereket. Az elmebeteg ingatlanpolitika miatt felmennek az árak, a babaváró és társai felverik az árakat és nem könnyítik meg az életkezdést. Mint annyiszor, most is a rossz szakpolitika, illetve a szakpolitika hiánya bosszulja meg magát.
Negyedik kép, 2023 ezen bekarikáztam az oktatási válság fő okait. Nyugdíjba mentek a Ratkó-tanárok, most van egy kis összeomlás előtti kegyelmi időszak, mert utánuk viszonylag kisebb létszámú generációk vannak, de 7-8 év múlva tömegesen mennek majd újra nyugdíjba tanárok. A helyüket eleve fele akkora létszámú generációkból kellene pótolni, ami még akkor is gond lenne, ha lenne tömeges és magas színvonalú magyar tanárképzés, de nincs.
Miután egy Ratkó-generációs tanárnő gyereke vagyok, és a tanárnő ráadásul évtizedek óta foglalkozik oktatáspolitikával, bizton állíthatom, hogy kb amióta az eszemet tudom, azóta hallani a szakemberektől, hogy erre a demográfiai összeomlásra készülni kellene. Kellett volna.
Sokan mondják, hogy a Fidesznek még jól is jön a tanár-exodus, hiszen lesz alkalom így leszervezni egy csomó feleslegessé vált falusi iskolát és a maradék tanárt beirányítani oda, ahol van gyerek. Igen, ez valóban lehetne így, ha tervszerűen történt volna a dolog. De a dologban csak a spórolás tervszerű, én legalábbis nem hallottam mindent behálózó iskolabusz-rendszerről, a tanároknak nyújtott bőséges relokációs támogatásokról, falusi tanulószobákról és tanulást támogató szocmunkás gárda kiépítéséről, világszínvonalú távoktatási segédletekről. Szakpolitika, ugye. Helyette van az összeomlás.
Ötödik kép, 2043. A Ratkó unokák tovább élnek és egészségesebbek, mint a szüleik, ezért fejredöntik az egész nyugdíjrendszert, amikor elmennek nyugdíjba. A munkaerőpiacon ekkor már évek óta az a helyzet, hogy évente sokezer magyar esik ki onnan, nincs aki dolgozzon.
Ezért nem szabad olyan nagyon meglepődni hogy túlnépesedett ázsiai országokban megy a toborzás, amint arról mellékelt Telex-cikk tudósít. Szokjunk hozzá, hogy ahhoz, hogy Magyarország működőképes maradjon, hamarosan évi 20-30 ezer gazdasági migránsra lesz szükség. Ők itt fogják leélni aktív életüket. Ha 80%-uk haza is megy (nem fog) akkor is, 2050 környékén bőven millió fölötti létszámban fognak itt élni. Jelentős részüknek lesz magyarul akcentus nélkül beszélő, magyar állampolgár gyereke.
De biztos jó ötlet volt az iskolarendszer szétrúgásával letörni a maradék gyerekvállalási kedvet is, csak én nem vagyok elég nemzetikeresztény ahhoz, hogy lássam, hogy ez miért jó.
