Mindeközben Franciaországban egy egészen brutális terrortámadás sokkolta a közvéleményt: egy középiskolai tanárt lefejeztek, mert egy órán a szólásszabadságot illusztrálandó megmutatta a Charlie Hebdo elhíresült Mohamed-karikatúráit (amik miatt 2015-ben iszlámista terroristák lemészárolták a szerkesztőséget).
Na most tudni kell, hogy Franciaország a világ egyik legszekulárisabb állama, ahol a vallásnak semmiféle szerepet nem engednek a politikában és a közügyekben (még annyira sem, mint más nyugati demokráciákban). Nem véletlen, hogy Macron a gyilkosságra úgy reagált, hogy frontális támadást hirdetett a franciaországi muszlim fundamentalisták ellen, mecseteket zárat be, és a meg akarja tiltani, hogy külföldi imámok prédikáljanak és tanítsanak francia medreszékben (muszlim vallási iskolák). A lefejezett tanárt nemzeti hőssé nyilvánították, és megerősítették, hogy Franciaországban mindenkinek joga van a blaszfémiához. Erre a franciaországi muszlim szervezetek sem mertek negatívan reagálni, hiszen belátták, hogy ha a liberális francia államfő ebbe esetleg belebukik, utána csak egy iszlámellenes szélsőjobb kormány jöhet.
Nem így Erdogan: az egyre keményebb iszlámista ideológiát toló török vezér a francia exporttermékek általános bojkottjára szólított fel, olyan fejlett demokráciák társaságában, mint Szaúd-Arábia, Pakisztán vagy Bangladesh. Macront meg konkrétan elmebetegnek titulálta, mire Franciaország hazarendelte ankarai nagykövetét.
Ezek után a Charlie Hebdo leközölt egy szokásához híven vulgáris karikatúrát Erdoganról, amint sört iszogatva és egy lefátyolozott nő csupasz fenekét bámulva a Prófétát emlegeti. Mire a török kormány jogi és diplomáciai ellenlépeseket helyezett kilátásba, és letartóztatási parancsot adott ki a Charlie Hebdo szerkesztői ellen. Tehát Erdogan hivatalosan megfenyegette egy szuverén EU-tagállam polgárait egy magántulajdonú vicclapban megjelent, őt személyesen sértő karikatúráért.
A francia kormány reakciója erre természetesen nem lehetett más, mint egy diplomáciai “lóf@sz a s…ggetekbe!”. Két NATO-tagállam (egyikük atomhatalom) a ciprusi háború óta nem került ennyire vészesen közel a fegyveres összetűzéshez. Ilyen nyílt támadást meg Salman Rushdie ügye óta nem intézett iszlámista államfő az európai demokratikus értékek ellen.
Eközben a szintén EU- és NATO-tag Magyarország “kereszténydemokrata” kormánya Erdogan leghűségesebb európai szövetségesének szerepét játssza… Mint 120 éve mindig, most is sikerült a morálisan lehető legrosszabb oldalra állnunk.
