Szél Bernadett azonnal összefogást hirdetett. Ezzel megnyerte a baloldal összefogáshirdető-gyorsasági versenyét, és ezzel egész jó pozícióra tett szert. Nem kis dolog ez, mert innentől kezdve vele kell összefogni, az ő udvarába jőnek a magyar urak, háromszor az égbe koronát feldobni. Vagy a jéggel együtt a Dunába beszakadni.
Vona Gábor viszont közölte, hogy nem tárgyal senkivel, megy előre a Jobbik, megvannak a jelöltjeik, megdöntik ők Orbánt.
Azt kell mondanom, hogy Vona teljesen érthetőt húzott. Arra a kérdésre ugyanis nem hallottam a választ, hogy a 40-45-50, Fidesztől elvett “jójelöltes” körzet megszerzése után, amikor (folytatva ábrándozásunkat) a Fidesz 45% környékén lesz, ugyan mit fog csinálni egymással két 30% körüli, illetve valamivel az alatti párt? Gyurcsány-Karácsony-Szél-Vona(Juhász Péter, Fekete-Győr András, Fodor Gábor) koalíciós kormány? Ilyen csapatot még a legendás Lothar Matthäus se tudott összerakni, a ciprusi és belga másodosztályba szánt aranylábúakból.
Vona azt mondja, hogy a Jobbiknak hagyományosan vannak jó jelöltjei (emlékezzünk Tapolcára, ahol vitték a polgármesteri széket és a képviselői helyet is). A Fidesz épp meg van ütve, még pár nap, mire ebből kijönnek, itt és most zászlót kell bontani. Itt az idő, hogy azok, akik eddig látens Jobbikosok voltak, legalább otthon, a tükör előtt valljanak színt. Igen, azok is, akik 2010-ben a Fideszre szavaztak, csak egész nyugodtan. Mert Hódmezővásárhelyen egy a migrációra határozottan nemet mondó, keresztény-jobbos jelölt nyert, ilyenből meg a Jobbiknak pont 106 van.
Szóval Vona úgy gondolja, hogy a “van esély” az úgy is kihasználható, ha ő most kiáll, és azt mondja, én vagyok a Messiás. Neki is van belső ellenzéke, egy csomó hülye, aki azt hiszi, hogy Vona majd tényleg kötelezővé teszi a rovásírást meg a jurtában élést, meg a Kurultájra járást.
De ez nem mérhető össze azzal, mintha valakinek egy levegőt kellene szívnia Molnár Zsolttal vagy Gyulával, ha az egyeztetések körül feltűnne egy Gréczy Zsolt, Kerék-Bárczy Szabolcs, Schiffer András, Lendvai Ildikó, Gulyás Márton… soroljam még? Azért egy full jobbos jelölt győzelmétől ez még ugyanaz a banda maradt.
A harmadik reakció Bayer Zsolté.
A Békementetről már rég beszélgetjük itt a háttérben szerzőtársakkal, hogy nem merik meghúzni. Pontosan a frusztráció és az abból eredő agresszió miatt. Ugyanis az átlag budapesti úgy gondolja, hogy a százhetvenkettedik demokratikus most már aztán elég tüntikére nem megyek ki, mert semmi új nem lesz. De, ha a kurva anyjukat ezeknek, csinálnak megint egy buszoztatós Andrássy úti zombiapokalipszist, akkor kimegyek, mert ne érezzék úgy, hogy többen vannak. Százezer felhergelt Fidesz-zombi egymást is elkezdi ütni, mint a proteinen hizlalt irodalmár focidrukkerek szokták, akik, ha nincs meccs, akkor a libalegelőn usztavkáznak, a feszültséget levezetendő. Hát még ha ugyanennyien szidják a Fideszes kurva anyjukat. Pintér helyében azért én szólnék. Aztán elkezdenék nagyon-nagyon gondolkodni.
Bayer Zsolt magától nem hirdethet békemenetet. Azt még neki is csak parancsra szabad. Az, hogy ezt kiadták neki, azt jelzi, hogy higgadt nyilatkozatok ide vagy oda, a Fidesznél pánik van. Még nincs mind az öt kulcsa a rakétaindító pultban, de kettőt már bedugtak, futnak az irányító áramkörök tesztjei és töltik fel a koordinátákat.
Az épeszű Fideszesek pedig nagyon remélik, hogy az utolsó pillanatban kiderül, hogy csak gyakorlat volt. És most sokan azt gondolják, hogy most még nem késő átmenni Vonához. Márki-Zay esete ugyanis azt is mutatja, hogy aki időben kiáll a sorból, az még jól is kijöhet a dologból. Vona pedig végülis mostanra kb. semmiben nem különbözik a kb 10-15 évvel ezelőtti Orbán Viktortól. Nem csodálom, hogy be vannak szarva.
Persze, még mindig semmi sincs veszve, és semmi sincs megnyerve. Viszont még március sincs és már most látszik, hogy ez a kampány minden lesz, csak nyugodt és előre lejátszott nem.
