Várható az is, hogy elindul a “hogy lehet a gyilkost védeni” mantra is.
Ilyenkor nagyon káros, ha már az elején az a felütés, hogy a védő “merész elmélettel állt elő”, hogy a terhelt csak a szomszéd nénit akarta megvédeni és még oda is adta a kést a rendőröknek. Pedig a cikkben ott van, hogy ezt nem a védő találja ki, ezt a terhelt mondta.
Az pedig szabály, hogy a védő a terhelt előadásához kötve van. Kötelessége figyelmeztetni, ha árt magának a védekezésével, de ha a terhelt ragaszkodik hozzá, akkor ezt kell képviselni. Biztosak lehetünk benne, hogy a védő nem talált ki ilyet (a kollégát személyesen ismerem, felkészült büntetőjogász). Megkérdezték mi volt, elmondta, hogy mi volt.
Mi ügyvédek nem hajtunk arra, hogy szeressenek, amióta ez a szakma fel van találva, azóta kapjuk az ívet. Ennek ellenére az ügyvédségbe vetett társadalmi bizalom kérdése fontos. Nem, nem talált ki célszerűtlen védekezést a védő. Nem, nem akarja hergelni a rendőröket és a közvéleményt. Korrektül elmondta, hogy ügyfele mit mondott.
Nem kéne ezt néhány klikkért átalakítani úgy, hogy “merész elmélettel áll elő” van annak a kollégának most pont elég baja. Rendkívül kényes helyzetben van, pattanásig feszült idegzetű rendőrök között többek között az ő felelőssége, hogy az ügy kulturált mederben folyjék. Kell még neki mondania majd népszerűtlen dolgokat, nem kéne már most hergelni ellene.
