Állítólag amikor a KGB munkatársai lecsaptak a nép és a szocializmus (elnézést: valójában egy csak nevében szocialista, ténylegesen tekintélyelvű etatista berendezkedésre gondolunk, amely már valamikor 1915 környékén eltávolodott a marxizmus igaz útjáról, és a marxizmus-leninizmus eretnek tévútjára tévedt, de a proletariátusnak még így is sokkal jobb volt, mint milliárdos olajsejkként egy monacói luxuskupleráj feletti penthouseban lakni. Már aki nem halt éhen.) szóval amikor a kágébések lecsaptak a nép ellenségére, és az a kágébéseket elvtársnak merte szólítani, akkor azt mondták neki, hogy “elvtársad neked a tambovi farkas”.
Ez jutott eszembe arról, hogy Kövér László aki az MSZMP KB fiatal háttéremberéből lett a népe sorsáért aggódó konzervatív remete, kollégának szólítja az állománygyűlésen a különböző titkosszolgálatok vezetőit. Vannak bizonyos feltevéseim arról, hogy ennek a kollegialitásnak vannak a miniszterségénél régebbi gyökerei is, de természetesen őrizkedem mindenféle undok pletykák és nevek, főleg cégnevek emlegetésétől.
Szóval a kedves kollégák figyelmét felhívta a leselkedő belső veszélyre. Ha már itt tartunk és a kommunisták (elnézést: sztálinisták) egyik emblematikus alakja, Nyikolaj Ivánovics Jezsov eltvárs (elvtársa magának a tambovi farkas) volt az, aki egy 1935-ben megjelent tanulmányában megírta, hogy a politikai ellenzék az államra leselkedő legfőbb veszély. Nincs új a nap alatt. Jezsov elvtársat (akit egyébkén 150 centis magassága miatt a gonosz törpeként emlegették) Sztálin elvtárs hamarosan a frissen leváltott Jagoda elvtárs helyére nevezte ki az NKVD élére, és Jezsov elvtárs ebben a minőségében levezényelte a legendás sztálini tisztogatásokat, többek között Jagoda elvtárs és Tuhacsevszkij marsall megkínzásával, melyet állítólag személyesen vezetett. Ideológiai alapjai és módszerei annyira stabilak voltak, hogy rémuralma “jezsovscsina” néven vonult be a szovjet történelembe, amire természetesen Sztalin elvtárs féltékeny lett, így Jezsov elvtárs helyettese, Berija elvtárs lett az új NKVD-főnök, természetesen aktívan közreműködve abban, hogy a tisztogatások záróakkordjaként valamikor 1940 év elején Jezsov elvtársat is főbe lőjék.
Innen származik tehát ez a szép gondolat az ellenzékről, mint a titkosszolgálatok fő célpontjáról. Mindig szívmelengető látni a történelmi kontinuitást, nem?
Igazán kellemetlen, hogy valaki azt gondolta Kövér elvtársról (upszi), hogy kollégája neki a tambovi farkas, és elsétált a Direkt 36-hoz az állománygyűlés felvételével. Hálátlan banda. Még szerencse hogy ilyen nem fordulhat elő tényleges operatív anyagokkal és a D36-nál sokkal kevésbé profi szervezetek, teszem azt külföldi titkosszolgálatok nem tudnak a magyar titkosszolgálatok minden lépéséről.
Nincs arról szó, hogy az összes maradék szakember visítva menekül a NER közeléből. Áááá dehogy. Jezsov elvtársat, amikor végzett a tisztogatásokkal, akkor Sztalin elvtárs nyilvános kritikával illette, majd saját kérésére a Vízügyi Népbiztosságra helyezték át az NKVD-től. Ízléstelen párhuzam volna azt mondani, hogy dettó ugyanez történt a Mediaworks vezetőjével, akit valami villanyborotvaügyi népbi izé elnézést kormánybiztosnak neveztek ki a múlt héten. Már csak azért is erőltetett lenne a párhuzam, mert a Mediaworks megmaradt újságíróit nem lőtték főbe, hanem meghívták őket egy barátságos ankétra… ahol közölték velük, hogy ki vannak rúgva.
A megoldóember az önkényuralmi rendszerek tipikus alakja. Jön, elvégzi a melót és megy. Jobb esetben nem főbe lövik mint Jezsov elvtársat, de elvárják tőle, hogy tűnjön el szem elől.
A megoldóember feladata az egyre romló erőforrás (főleg személyi erőforrás) helyzet közepette a működőképesség látszatának fenntartása. Például a Mediaworksnél most rájönnek, hogy az újságot meg kell írni ahhoz, hogy azt bárki is elolvassa. Hiába van egységes kommunikációs direktíva, ún. szakemberekre van szükség, akik képesek az egységes kommunikációs elvárásokat olyanra megírni, hogy ne szó szerint ugyanaz jelenjen meg a Origón, a Petőfi Népében, a Borsban és a Megafon aktuális “hogyan képzeli el Móricka a nép egyszerű gyermekét” influenszere Facebook oldalán. Na ezeket elzavarták már rég, a kicsit is írni tudókat most, és megjött a megoldóember, akinek referenciái között nagy lap szétverése már van, felépítése még nincs. De majd most.
Aztán megy a csodálkozás, hogy a kormánysajtó olvasottsága csökken. Nade majd a megoldóember. A megoldóember azért van, mert rövid szavatossága miatt használhat brutális módszereket. Csak van az az apróság, hogy Magyarországról, Gyurcsány Ferenc zseniális meglátása szerint: el lehet menni. És nemcsak az országból, hanem az állam csecséről is. A “jó újságírói fizetések” már a múlté. Úgy értem nyilván sokkal jobban fizet a Mediaworks mint egy általános iskola, de azért nem annyit, hogy bármit elviseljenek cserébe. Pont a Népszabadság (és aztán az Index) szétbarmolása volt az utolsó figyelmeztetés, hogy kell lenni B tervnek. Mára mindenkinek van.
Az a B terv meg sokszor kap egy kis biztosítékot egy-egy pendrive, vagy hülye nevű és csak egy sim kártya nélküli, a kávézó wifijén keresztül csatlakozó mobiltelefonnal használt google fiók formájában. Hogy adott esetben alá lehessen rakni a “kollégának”. Ez lenne a vég? Ugyan. Jezsov elvtárs halála után még majd’ 15 évig volt Sztálinizmus. Ez nem a vég, viszont ez már a katasztrófa. Még akkor is, ha az ember jólesően kiröhögi Kövér “kollégát”…
