Azért lenne álságos dolog, mivel felső-középosztálybeli, az átlagnál okosabb gyerekként végigcsináltam az akkor még állami kézben lévő versenyiskola-elitgimnázium közoktatást. És tudom, hogy most mindenki párás szemmel gondol vissza a régi szép idők egyenlőségére, amikor bármilyen szegény gyerek járhatott ilyen helyekre… hát persze. Az osztálytársaim nagyrészt a város vezető értelmiségi rétegének (főorvos, bíró, mérnök valamelyik gyárban, hasonlók) gyerekei voltak.
Ha valaki sokmillió forint közelébe kerül, mint ahogy Szabó Tünde is, akkor ő is a gyerekét a lehető legjobb elitiskolába fogja járatni. Miért? Messze nem a tananyag miatt, hanem azért, hogy kapcsolatai legyenek, tegeződjön a méltóságos miniszter úr fiával, esetleg vegye el a lányát. Én ugyan eljöttem a szülővárosomból, de ha otthon praktizálnék, azt nem kimagasló jogi tudásom tenné lehetővé, hanem mert a megye komplett jogi elitje, most hogy a szüleim generációja megy nyugdíjba, ugyanabba a gimibe járt mint én. Esetleg a “másikba” amelyiknek a nevét sem ejtjük ki mi, a “Gimnáziumba” járt nagyon okos szuperemberek.
Szóval értem a most hirtelen mindenkiben felhorgadó marxistát, de én nem fogom három, részben külföldi magánegyetemen szerzett diplomával a zsebemben, latin-, kamarazene-, tenisz-, és társastánc leckékkel terhelt gyerekkorral a hátam mögött szidni a burzsoáziát.
A baj ugyanis nem az elit kiemelkedő iskoláival van. Angliában is van Eton, Americában is vannak olyan iskolák, amelyekről itthon nem is hallunk (pl. Brown University) ahova a madzagok és székek járnak.
Sőt, Magyarországon sem új dolog ez. Régen is megvoltak azok a főreáliskolák és gimnáziumok, ahova illett járni bizonyos társadalmi állás fölött. A legegyenlőbb létező szocializmusban is minden megyében megvolt az elitgimnázium, ahova a madzagok és székek gyerekeit íratták.
A kérdés mindig a közoktatás ÁLTALÁNOS színvonala.
A gond a hiányzó párezer tanárral van. A faszfejek által írt könyvekkel. A szűzmáriás hittanfüzettel. A turánista faszságokat tanító történelemkönyvvel. A tizedik születésnapját funkcionális analfabétaként ünneplő egyharmaddal. A portfóliócsinálással, a kiemelt feketöves mestertanárságért szopással, a pénzhiánnyal, az elbaszott központi igazgatással, ami jó lenne, ha jó lenne, de nem jó, ezért rossz.
Szabó Tündénél jóval kisebb emberek is elit iskolákba fogják járatni a gyerekeiket. Ki fog épülni ugyanaz, mint a nyolcvanas években. Ugyanúgy nem az lesz a neve, hogy rossz iskola meg jó iskola. Amikor én a nyolcvanas-kilencvenes években általános iskolás voltam, “gyakorló” vagy “módszertani” nevekkel illették, ahol mindenféle kísérleti alapokon nem a lángszavú pártot tanították, hanem a történelmet és matematikát. Ehhez persze hozzátartozott pár földbuta dr. Fontoselvtársné Régenjócsöcsevolt Terézia tanárnő, akik azért voltak ott, hogy az igazgató odahozhassa a jókat is.
Most is meglesz a neve az olyan iskolának, ahol erkölcstan helyett hallgatólagosan tartanak még egy matekórát vagy németet, ahol valahogy minden szeptemberben lesz 4-5 új bőrfoci, amelyik mindig először nyer digitális táblát az EU-pályázaton, ahol valahogy mindenkiből feketeöves prímástanár lesz, ahol lesz rendes tankönyv. Mindenki ide akarja majd küldeni a gyereket. Három osztály, darabja harminc gyerek, évfolyamonként valahol 150-200 közötti hely. Lesz még egy A2 vagy B gimnázium ugyanennyi hellyel, a többi meg…le van szarva, egy magyar megyében nincs több, mint 400 gyereke az elitnek évente.
Majd a német iparvállalat, ha akar, csinál még egy-két szakközepet. Járunk mondjuk 800 gyereknél. Szabolcs megyében tavaly született kb 6000 gyerek. Fele cigány, annak ugye nincs elitoktatás, marad 3000, annak a 800 több mint 20%-a, ez pont elég ahhoz, hogy senki ne lázadozzon a rendszer ellen, az akkor lenne, ha a gyerekét a top 5%-ba kéne benyomni, de ez az arány nagyjából megfelel a magyar társadalom igényeinek.
Miért? Mert nincsen szolidaritás, azért.
A szülő ugyanis azzal nem számol (de miért is számolna) hogy a gyerekének olyan társadalomban kell majd élnie, ahol a megyében az emberek 80%-a nem járt normális iskolába. A maradék 20% egy része sem az eszéért lesz az elit részese, ezért mielőtt megfulladna, elmegy.
Semmi különös, a magyar ugar termeli épp újra magát. Csak ne csináljunk úgy, mintha ez új lenne, vagy nem tartanánk természetesnek, mert az is képmutatás, nemcsak az, amikor valaki a tudományos vagy a társadalmi elit részeként háborog, hogy úristen, az elit gyerekei elitiskolába járnak.
