A védők ezen viccelődnek, mert persze hogy nem. Igaz, nekem pont tegnap szabadították egy védencemet, aki PONT felhívott egy hete hogy jön a pápa, és… és mondtam neki, hogy persze Erzsébet, de csak magát engedik el, két fogolyszökéssel és 5 folyó üggyel a háta mögött, persze, elengedik. Szerintem most azt hiszi csoda történt, de hát van ún ügyészi hiba is, evvan.
Ehhez képest most égeti ki a retinámat meg agysejtjeimet a hír, hogy dr. Novák Katalin Köztársasági Elnök Asszony kegyelmet adott Budaházy Györgynek és társainak.
„A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet”
– így az indokolás. Tehát ezért, mert jön a pápa, és akkor árad a kegyelem – a szó legszorosabb értelmében.
Hagyjuk most annak traktálását, mennyire keresztény a regnáló hatalom (semennyire), mennyire szemforgató hamis (béke)papok uraják az érát (nekem Kis-Rigó László a kedvencem, aki a krisztusi szegénység elvét nézve igényli ki a falusi iskolák épületeit, mondjuk ennek van hagyománya, 44-45-ben a lefoglalt, gazdátlan „zsidóvagyont” is kiigényelte némely akkori plébános) , mennyire zsákutca a filoklerikál attitűd (egy jezsuita pap írt nemrég erről), mennyire farizeus a politikai kereszténység (a Szemlélek szokott erre rávilágítani néha), azt természetesen leszögezhetjük, hogy ezen kegyelemnek semmi köze (a szó legszorosabb értelemben) ahhoz a kegyelemhez amiről egyházi értelemben beszélünk, a kereszténységhez, hithez, pápához, vélhetően Ferenc el lenne képedve, ha tudná mihez használják a nevét.
Gondolkodjunk el inkább ennek a kegyetlen kegyelemnek a rendszerszintű hatásán.
Vannak ugye alapigazságok, ti „a bűnösök bűnhődjenek”, ahogy azt Gino is oly szépen kifejti a majálison készült interjúban. Ezzel nehéz vitatkozni, nyilván a büntetni rendelt magatartások meghatározása, bűnösség ténybeli megállapítása, ennek eljárási része, a büntetőjogi szankciók milyensége igen változatos lehet, de alapvetés, hogy vannak egészen általános tilalmak (ne lopj) meg egész partikulárisok is (határjelrongálás), de a lényeg, hogy minden büntetőjogi tényállásban van valami morális elem, ti mindeki érzi hogy ölni nem helyes, adót csalni sem, állatot kínozni sem, és ezek erkölcsileg inkább elítélendők, mintha tilosban parkolok vagy elkések az áfabevallással, mondjuk 3 napot.
Dr. Pálinkás György, híres büntetőbíró (a vídiaacél kicsorbult az öregen olyan kemény volt, kb 12 (!) végrehajtott halálos ítélettel ment nyugdíjba – hogy utóbb maga is bűncselekmény áldozataként haljon meg, karma is a bitch) és mellesleg egyetemi tanárom mondta, hogy „a bűntettnek valamiféle morális felháborodást kell kelteni a bíróban”.
Ezzel tűpontosan írta le, mit érez az a rendőr, ügyész, bíró, aki egy bűncselekményt nyomoz, vádképvisel és elbírál. Ezt Cseterics dr, kiváló büntetőjogász barátom úgy írja le, hogy „a bíró az a sebész, aki levágja, kimetszi a társadalom testéből az üszkös, rothadó részt”.
Ezek az emberek, rendőr, ügyész, bíró arra esküdtek fel, hogy megvédik a társadalmat a bűncslekményektől. Hogy azért dolgoznak, hogy az emberek, általában és egyénileg, tudják, hogyha bűnt követnek el, annak következménye lesz (akár rárohad a műanyaglakat is), ezért inkább ne bűnözzenek.
Hogy a 90 éves dédit ne féltsük, hogy unokázós csalók elveszik a temetésre félrerakott pénzét. Hogy a 75 éves nagyi nyakából ne tépjék ki a körúton az aranyláncot, a 20 éves lányod bátran mehessen bulizni mert nem erőszakolják meg az éjszakai 42-esen, ha lemész Balcsira a hétvégén nem nyomják fel a lakásod, nem árulnak kábszert gimiseknek, etc usw stb.
Vagy ha igen, akkor keresztbe meg lesznek baszva. Az igazságszoltáltatás szereplői arra tették fel az életüket, amit külföldön úgy hívnak: Law & order. Ez amúgy Magyarországon kicsiben műkszik is: Slobodan Petrovic szerb kurvahajcsár, Ahmed Gamel egyiptomi embercsempész, Semba N’Gongo nigériai drogdíler, mind gyengéden meg van baszva, ha elkapják.
Sőt, Hertelendy Zoárd pü.őr fhdgy, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vámosa, ha alkalmanként 20e Ft-ért átengedi vámellenőrzés nélkül a Kínából hamis Louis Vuitton sálakat csempésző Micikét (megtörtént eset), vagy a 30 éve az államigazgatásban szopó Kovácsné Kiss Gizella kormányablakügyintéző, aki úgy adott ki infót az ABC-123 frsz-ú Opel Astra tulajáról hogy nem kérte el a 3.000.- Ft eljárási illetéket, csak ingyé jófej volt a heti 2x gépjárműügyintéző nepperrel (megtörtént eset) na ők aztán különösen meg is vannak alázva.
De hát ez az élet rendje, a bűnösnek bűnhödnie kell.
But.
Vannak egyéb szempontok is. Én nem tudom ezek mik, mert legyünk őszinték, a kegyelemhez súlyos szempontok is kellenek, mert ha már bűnös, ugye bűnhődjék, hacsak. Ilyen hacsak Simek Kitty, aki azért ölte meg álmában nevelőapját mert az fizikailag bántalmazta és szexuálisan abuzálta, aztán szült meg fiatal volt és hasonlók. Látnivaló, valami extrém dolog kell ahhoz, hogyha egy ügyben a vádlott tényállásszerű magatartást tanúsított (azt csinálta amit nem szabad) akkor a büntetését személyes méltányosságból miért másítsák meg, engedjék el akárcsak részben is.
Ezek kivételes dolgok, olyan személyes sorsok, tragédiák, egyedi körülmények, amiknél ugyan a bíró nem tud eltekinteni a büntetéstől (hisz törvényi oka nincs a felmentésnek, eljárásszüntetésnek, és büntetést KELL kiszabni), de mindenki érzi hogy VALÓJÁBAN a büntetés, bár formáljogilag jogszerű, valójában nem igazságos.
A formális jogi konzekvencia ellentétes az általános morális értékkel, hogy példát mondjak: 44-45-ben Budapesten zsidót bújtatni de iure halálos bűn volt, de facto, és erkölcs szerint meg helyes magatartás.
A kegyelem arra való tehát, hogy a formáljogilag helyes következményt a kivételes erkölcsi szempontok alapján, egyedi esetben, az általános szabályt felül nem írva, megváltoztassuk.
Nem vitás, hogy ezen szempontoknak Budaházy ügye nem felel meg. Budaházy és társai politikusokat azok politikai szerepvállalása okán, tehát nézetrendszerük, cselekmnyeik okkénti felhívásával támadtak, véresre verték Csintalant, robbantani akartak, igazi terrorista módszereket alkalmaztak. Safe to say, Budaházy & co mindenben megfelelt a domestic terrorist leírásának.
Semmi, de semmi nem predesztinálta őket, hogy kegyelmet kapjanak, semmi különs méltánylást érdemlő körülmény nem merült fel. Legfeljebb politikaiak. Hogy ezek mik, tök mindegy, ezek aktuálpolitikaiak.
A következmények beláthatatlanok.
Mit mond erre ui tetszőleges rendőr, ügyész, bíró, akik ugye társadalmi sebészek? Kimetsszük, oszt jön egy plasztikai sebész aki visszateszi, leukoplaszttal visszaragasszák…hogy jobban nézzen ki? Mégha akkor tovább is rohad? Miért vegyek én ebben részt? Én nem hentes, mészáros, kórboncnok és hulladíszítő vagyok…Kivágtam, legyen kivágva. Ha visszateszik, minek vágjak ki mást? A látszat lényeg nem a gyógyulás? Mi a faszt keresek én még a pályán?
A jog lényege ugye, hogy mindig, mindenkire, egyformán. Ez a jogegyenlőség elve. És a modern állam alapja. Hogy nem feudális jogi partikularizmus van, nyílt jogegyenlőtlenség, hanem all men crearted equal (women as well). És a különbségeket meg kell magyarázni, miért adunk előnyöket a gyerekkorúaknak, diákoknak, időseknek (bérlet) , sokgyerekeseknek (tanulmányi kedvezmények), veteránoknak (vérüket adták) stb.
Hát mi a különbség Budaházy terrorizmusa és G. Jakab rablása között? Hogy G Jakab munkanélküli kirúgott tanár csak azért akarta a mobilt elvenni XY sértettől, hogy azt eladva kaját vegyen, a családnak, de Budaházy&Co ideológiai töltettel (a nagyobb NEMZETHY JÓ érdekében) vert embereket, akart robbantani? Ezt így szabad? Ma Csintalant, holnap Tónit (Barbarát és Ádámt)? Netán Viktort? Hol a határ? Hol az elválasztás?
Lehet ezt stuffolni, de mindenki látja, érzi tudja, hogy N. Katka ma pont szembeköpte a jogállamot, rule of law-t, tkp mindent, amire egy átlag rendőr, ügyész, bíró felesküszik s életét teszi. (meg aminek a normális működésében mi is hinni szeretnénk – Vzfszrk)
Azzal a tollal írta alá a kegyelmet amivel bírókat, ügyészeket nevez ki. Örülök hogy az én nevemet azzal a tollal sose foják leírni, mérgezett darab az immár.
S mi ennek a következménye? Amit egy bíró ismerősöm mondott nekem ma este. „Balázs, mi a fenének csinálom én ezt? Érdmes? Aztán azt mondják, te hülye vagy? Hová ítéljem el a kábszerdílert, az emberkereskedőt, a hivatali vesztegetett minisztériumi osztályvezetőt”? Pedig a bíró nem valaki „fikabíró” (kopirájt Schadl Gyurka) hanem egy elismert, magas szinten ítélkező bíró. Ilyen szinten sikerül megrengetni a rendszer alapjait (és sok esetben támaszait, khm, legfü, khm-khm – Vzfszrk).
Nem tudom folytani, majd Sanyi átveszi. Én úgy érzem, megint egy határt léptünk át. Néha mondják, nincs lejjebb. De van, mert előveszünk egy csákányt és lejjebb ásunk.
Ezt a csákányt amúgy dr. Varga Judit Igazágügyminiszter Asszony is keményen markolja, hisz úgy tűnik, ő is javasolta a kegyelemre Budaházyt. Most nyilván elmegy Brüszelbe, és elmagyarázza, hogy ez is kell, a pénzekhez. Nálunk kegyelmi időszak vagyon.
Sanyi, folytasd. Te rendszerezettebben tudod.
Nem folytatom, mindenben egyetértek a fenti poszt szerzőjével, Csire doktorral.
Én nem vagyok jogász, úgyhogy szakmailag nem tudok semmit hozzátenni (amúgy is tökéletes), de van némi személyes érintettségem az ügyben, mivel azon csoportok egyikébe tartozom (zsidók), akik ellen a Budaházy-félék erőszakot szoktak hírdetni. És hát meg kell mondjam, kicsit összeszorult a gyomrom, amikor ezt meghallottam.
Na nem mintha félnék konkrétan Budaházytól, de sajnos elegen vannak azok, akiknek ez most egy jelzés lehet, hogy amit ők hisznek és akarnak (és amit az 1940-es években egyszer már megvalósítottak) az oké. Hogy a magyar állam úgy gondolja, hogy ha valaki ideológiailag a “jobboldalon” áll, akkor nem is olyan nagy gond, ha annyira a szélén, hogy már kissé kilóg a civilizáció keretei közül.
És ez fel fogja őket bátorítani. És én, meg még jó pár nem kedvelt kisebbség tagja ezentúl egy kicsit kevésbé fogja biztonságban érezni magát Magyarországon.
