Tegnapi hír, hogy a választási iroda megbírságolt 15 szervezetet, mert az érvénytelen népszavazási szavazat mellett kampányolt. Ez egy nagyon cinikus hatalomtechnikai húzás, kifejtem miért.
Politikai karantén fenntartása
Elsőre talán nem ez tűnik a legfontosabbnak, pedig ezért csinálta a Fidesz: az ellenzék politikai karanténja fenntartása a fő cél. Az, hogy ez a 15 szervezet bírságot kapott, az ország nagy részén nem bír hírértékkel. Egy-két napon belül elfedi más. Mondjuk pl. az, hogy a kenyér harmadával többe kerül, mint januárban. Erről egy darabig lehet szemérmesen hallgatni, de egyre nagyobb az az elefánt a szobában és egyre hangosabban tülköl, pedig a 6-800 forintos benzinig még van egy hónapunk.
Védekező állások
Az ellenzék körüli értelmiség azonban már védekező állásokat vesz fel. Ezek nagyon tervszerű ágyúlövések, távoli rokonai a kramatorszki állomáson várakozó menekülők közé csapódó orosz rakékáknak. A városi értelmiség egy pillanatra meglátta, hogy mit kéne csinálni. Hogy itt az idő értelmiségként viselkedni sértődött intelligencia helyett. Itt az idő a kreativitásunk, szaktudásunk, probléma-megoldó képességeink egy részét az ország ténylegesen megoldandó problémáinak megoldására fordítani. Felvillant előttünk az, hogy a pénzköltés csak az egyik módja ennek, legalább ennyire fontos lenne, hogy a fővárosi és a vidéki értelmiség hangot találjon egymással, és legalább beszélgessen arról, hogy milyen problémák vannak, mit kell azokkal kezdeni, és ha ez megvan, akkor az elejétől kezdve, egy-egy probléma megoldásával elkezdje bizonyítani, hogy itt a dolgok nem maguktól vannak és nem a kormány oldja meg a gondokat.
Egyszerű jogsértés
Bumm, becsapódik egy rakéta a városi értelmiségbe, amely miatt lehet sziszegve utálni a NER-t, és amely nemcsak elviszi a fókuszt az elvégzendő feladatokról, hanem éket is ver a különböző értelmiségi csoportok közé.
Ne legyen kétségünk, a NER pontosan tudja, hogy ez a bírság nemzetközi fórumokon nem állja meg a helyét, és pontosan ez az a magatartás, amely miatt jogállamisági eljárások vannak Magyarország ellen. Ez nem erkölcsi meg poiltikai dilemma. Ez egy nagyon egyszerű jogsértés.
Elmondom miért
A demokráciában (és már megint, harminchárom évvel a rendszerváltás után ott tartunk, hogy a demokrácia alapjait magyarázzuk) a szavazatnak nemcsak az a funkciója, hogy egyik vagy másik lehetőséget kiválasszuk. Én amellett szoktam kardoskodni, hogy a lehető legtovább menve, ameddig van egy kicsit is vállalható választási lehetőség, érett mérlegelés után arra kell szavazni.
A demokráciának azonban teljesen természetes velejárója az, hogy valaki nem tud választani az étlapról. Ha valaki gluténérzékeny vagy cukorbeteg, nem kényszeríthető arra, hogy mindenképp rendeljen valamit abban az étteremben, ahol minden étel tele van fehér liszttel és cukorral. Kimehet az étteremből, és elmehet oda, ahol vagymás az étlap, vagy meg lehet beszélni, hogy az étlapon levő tejszínes szósszal nyakon öntött natúrszeletre nem kér szószt és mellé krumpli helyett csak salátát kér.
Választási rendszerek
A magyar választási rendszer a választásokon (önkormányzati, parlamenti, EU) és a népszavazáson is csak a tiszta választásos rendszert ismeri. A világon nagyon sok helyen működnek rangsoroló választási rendszerek. Ezek között van olyan, ahol a jelöltek között a választó oszthat ki meghatározott számú helyet, tehát pl. egy faluban ahol hatfős testületet kell választani, ha név mellé tehet X-et a szavazólapon, amely egy névsor. Van olyan változat is, ahol ranglistába szedheti a szavazó a jelölteket, és a végén azt szedik össze, hogy melyik jelöltnek hány első, második stb. helye van és ez alapján számolják ki, hogy ki kerül be a választott testületbe. Érdekes gondolatkísérlet, hogy mi lett volna, ha a DK listájáról ki lehet húzni Gyurcsány Ferencet…
Hasonló célt szolgál a NOTA (None Of The Above) szavazat, ahol a választó tehet X-et egy “üres” helyre, kifejezve, hogy a felkínált lehetőségek egyike sem megfelelő számára. Ahol van ilyen, politikai hangulattól függően, de általában egyszámjegyű “eredményt szokott elérni” ez az intézményes protest szavazat.
A magyar választási jogrendben nincs semmilyen formája az intézményes protest szavazatnak. A választópolgár eszi, nem eszi, nem kap mást.
Ugyanakkor a magyar választási rendszerben minden további nélkül működhetnek a választási rendszerrel teljesen nyíltan és (szerintem) etikátlanul szembehelyezkedő kamupártok, és a választási rendszerrel teljesen nyíltan, azonban etikusan szembehelyezkedő protest párt, az MKKP.
Senki nem minősíti joggal való visszaélésnek azt, hogy mindenféle valós program, bejutási esély nélkül indulnak el pártok, kapnak állami támogatást, amelyet soha nem lehet majd tőlük visszavenni. És senki nem minősíti joggal való visszaélésnek azt, hogy van egy párt, amelyik csirkének és dinoszaurusznak öltözött jelöltekkel, fáradt viccekkel üzeni meg, hogy ő ezt az egészet invalidnak tartja, és hogy az ő hülyesége lehet, hogy látványosabb, de minőségileg nem különbözik a többi párt reménytelen hülyeségétől.
A kamupártok begyűjthetik a hülyék szavazatait, a Kutyapárt begyűjtheti a toporzékoló elégedetlenek szavazatait. Nem ezen múlik a demokrácia, bár kultúrhelyen a kamupártokat azért kiszűrnék. (Jegyezzük meg, hogy a kamupárt és a küldetéstudatos elvetemültek kispártjai között elég bizonytalan választóvonal tud lenni.)
A demokráciának tehát teljesen természetes velejárója az olyan szavazat, amely nem a felkínált politikai alternatívák közüli választásra irányul, hanem azt üzeni, hogy a politikai alternatívák menjenek a fenébe. Ez ugyanolyan jogállamisági alapvetés, mint hogy nincs rabszolgaság vagy ítélet nélküli kivégzések a belügyminisztérium pincéjében.
Mi a helyzet a népszavazással?
Az EBESZ előzetes jelentése a népszavazással kapcsolatban szinte csak problémákat talált, és ez nem véletlen.
A népszavazás a képviseleti demokrácia, mint főszabály áttörése a közvetlen demokrácia javára. Olyan kérdésekben szokás tartani, amelyek fontosak és mérföldkőnek számítanak. Belépjünk az EU-ba? Bevezessük az eurót? Legyen halálbüntetés? Jogállami keretek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekben lehet népszavazást tartani.
A “gyerekvédelmi” népszavazás nem volt jogállami értelemben vett népszavazás, több okból sem:
1) nem érdemi, eldöntendő kérdést vetett fel, hanem politikai lózungokat.
2) a kérdések nehezen érthető homályosan megfogalmazott marhaságok voltak, amelyeket a hatályos magyar jog alapján nem lehetett volna népszavazásra engedni.
3) nyilvánvaló kampánycélra volt kiírva, vagyis nem teljesült az a követelmény, hogy mindkét válaszlehetőség mellett az országos médiában egyenlő műsoridőben lehessen érvelni, valós társadalmi vita előzze meg a szavazást.
Joggal való visszaélés
Ilyen előzmények után kijelenthető, hogy a népszavazás kiírása maga joggal való visszaélés volt. De ha nem az lett volna, akkor is bárkinek joga van ahhoz, hogy érvénytelenül szavazzon, akár hülye rajzokkal együtt is. Főleg úgy, hogy a szavazólapon nincs “nem tudom” vagy épp “nem értem a kérdést” választási lehetőség.
A jól és a rosszul kiírt népszavazáson is, a következőket tudjuk tenni jogszerűen:
1) kiválasztjuk valamelyik választ
2) nem szavazunk
3) kifejezzük, hogy műproblémának tartjuk a népszavazást.
Amennyiben egy ország jogállam
Ezek, amint ebben a cikkben bemutattam, a választásokon mindig, mindenütt létező, jogszerű lehetőségek, már amennyiben egy ország jogállam. Ezek bármelyike mellett kampányolni jogszerű, már amennyiben egy ország jogállam. Ha egy ország politikai pincsikutya választási irodája ezt nem így gondolja, akkor az ország kormánya meg ne csodálkozzon rajta, hogy az ország ellen jogállamisági eljárást indít az EU.
