A dolog folyománya viszont az, hogy naponta vagy 15 olyan hirdetést dob fel nekem a Facebook, amely különböző, jól láthatóan a fiatal (értsd: 60 alatti) korosztálynak, abból is a városi korosztálynak szól. Kapom a Kocsis Máténak teret adó nyolcadik kerületi fikablognak a hirdetéseit, a Fidesz EU képviselőcsoportjának a hirdetéseit, a Reaktor podcastokat, ahol most épp Dalcsináló Ákos Úr mondja el a mérsékelt frankót, ami azért mégiscsak az, hogy aki nem Fideszes az hülye.
Ja meg persze a Mandiner, ahova régebben szemlézték az írásaimat, mint a fővárosi liberális pondró nyekergéseinek iskolapéldáit.
Ezekkel az írásokkal ha jól értem azt az értelmiséget akarják megcélozni, amelyik régen Heti Választ olvasott, amikor az még egy tűrhetően olvasható lap volt. Különösebb gond nélkül hozta a HVG meg a Narancs színvonalát. Na ezt a nem különösebben magas színvonalat esélye sincs hozni a mostaniaknak. Gyenge írások, épp csak írástudó emberektől, akik döcögős magyarsággal mondják fel a leckét. Nem tudom ki a fene olvassa ezt. Aki hajlandó ezeken átrágni magát, az amúgyis rég fideszes, a vakhitű fajtából.
Viszont az is látszik, hogy erre a 35-55 korosztályra iszonyat mennyiségű marketing büdzsé van ráállítva. Mármint iszonyatosan sok ahhoz képest, amennyit az összes többi magyar párt erre költ. A Fidesz úgy gondolja, hogy itt van a csatatér. Ez az, amit a Fidesszel kapcsolatban sokan alábecsülnek. Miközben bedarálták a nyomtatott sajtót, rájöttek, hogy a minden nap ráérősen nyomtatott újságot olvasók mára hetven körül vannak, a pártpreferenciáik 30 éve rögzültek, és nem is fognak megváltozni. Legfeljebb ha Ferire ráesik egy zongora, majd szavaznak Klárikára. Egy másik részük pedig Viktorra, ameddig Viktornak van pulzusa. De lehet még utána is.
A 40 alatti korosztálynak a Fidesz semmit se tud mondani, de nem is nagyon akar, hiszen a laza fiatal Fidelitas tagság is lassan elhagyja a 35. születésnapját, és a KISZ-ből lassan lépne át a pártvonalra. Fiataldinamikus Zsófia helyettes államtitkár meg lassan levágatja a haját és bajuszt ragaszt, csak ne kelljen szóba állni senkivel. A Fidesznél megértették, a fiatalokat már nem érik el, valahogy ezt a 35-55 korosztályt kéne megfogni.
Borzasztóan csinálják. Mármint azt látom, hogy a targetálás jól van belőve, mert ennek a tömegnek a centertől jobbra eső részére céloznak, arra, aki nem zárta le magát vélemény-buborékba, nem tiltott le módszeresen mindenkit, akinek köze van a Fideszhez. Akinek van Ákos-nosztalgiája, aki szívesen szavazna valamire, amiben nincsenek szocik és Fletó. A klasszikus “ezek se jók, de a többi még rosszabb” réteg. Ez eddig oké, hogy szépen látszik, hogy a közönség jól van felmérve.
A tartalom viszont siralmas. Én ugyan kerülöm az ilyesmit, mert idegesítenek a csúnyán beszélő emberek (mármint az öncélú káromkodás mellett a helytelen hangsúlyozás és a modoroskodó beszéd) de ez a Fidesz által megcélzott közönség lelkesen hallgatja Puzsér youtube csatornáját és még pár hasonló dolgot. Azok pedig minden hibájuk ellenére sokkal jobb műsorok, mint amit ez a neo-fideszmédia a legjobb napjain is ki tud izzadni magából. Már csak azért is, mert nem kell gondosan balettozniuk a pártvonalon, arról se jobbra, se balra le nem lépve, és még az sincs nekik megengedve, hogy “konstruktív kritikát” mondjanak a Doktor Miniszter Elnök Úrról.
Viszont az igazi kérdés nem az, hogy miért bénázik a Fidesz ezzel. Az igazi kérdés az, hogy hol van az ellenzék? Az iszonyatosan magas marketing büdzsé, az Facebook hirdetésekben nem milliárdokat jelent, hanem milliókat, legfeljebb tízmilliókat. Miközben a HVG éppen paywall mögé húzódik, a Narancsnak meg a Kálvin térnél és a Dózsa György útnál az utolsó olvasója is leszáll a metróról, nem látni hol van a még oly gyenge színvonalú “baloldali” pontosabban kormánykritikus véleménysajtó.
Persze van a 24.hu amely semmilyen formában nem kerül elém, ha meg igen, akkor megállapítom, hogy nekem eddig még van pár (tíz) évem, bár a gazdasági rovatuk jó. Csak nem pördül elém naponta hatszor, miközben Kocsis Máté gyalázatos színvonalú nyolcker lapja igen. A többi meg gyurcsányista heccoldal, az egyik nemrég megosztotta a tankerületi igazgatós posztunkat, a szokásos heti 20-50 ezres elérésünk helyett lett is hirtelen háromszázezer felett.
Megint az van, hogy a Fidesz nem csinálja jól, de csinálja. Az ő radarukon, nyilván nem kékkel, hanem pirossal (a NATO hadgyakorlaton a kék a jó fiúk a piros a rossz fiúk) de rajta vagyok. Kapom a tartalmat, és gondolom, hogy a hozzám hasonlók szintén kapják. Ha nem ismernék személyesen tucatnyi momentumost, köztük a fél pártvezetést, még az ő dolgaikat se látnám. Nem látok olyan videókat, ahol ellenzéki megmondóemberek beszélgetnek, nem jönnek fel blogok, valami többé-kevésbé jól összerakott online újság. Miért van az, hogy Budapestnek nincs ilyen újságja és egy IX. kerületben lakó, V. kerületben dolgozó, ismerten kormánykritikus ember facebookját, instagramjást, twitterét nem találja el?
Majd két év múlva megint olvasom (meg írom) a sok semmit sem érő okoskodást arról, hogy miért nem sikerült megdönteni a rendszert. Hogy a választási rendszer meg a kommunikációs tér kisajátítása, meg persze az Összefogás Hiánya. Lehet hogy mindenképp ez lesz. Csak addig nem ártana példát venni a Fideszről és dolgozni. Nem igaz, hogy évi 2-300 milliós büdzsét az ellenzéki önkormányzatok nem tudnak összedobni egy centrista kormánykritikus közéleti lapra. A printtel nem kell szórakozni, a nyomdaköltséget SEO-ra meg közösségimédia-kampányokra kell költeni. A választás előtt egy évvel, amikor szépen mindenki már olvassa, talkshowt indítani, és így tovább. Ehelyett mindenki örül, ha behívják a full fideszes Köves Slomó meg Németh Sándor egyházi tévéjébe, full felkészületlen riportereknek 3 percet nyilatkozni. Tudom, eretnek gondolat, de esetleg meg lehet próbálni megdolgozni a győzelemért.
