A kérdés érdekes, és rendszeresen vihart kavar itt a Múzsán is.
Mint a közelben élőnek (ld. még körúton belüli értelmiségi) és egyben autótulajnak az a véleményem, hogy a Szabadság hidat, a Lánchidat minden további nélkül autómentesíteni kéne, a budapesti Duna-átkelések 10%-át bonyolítja a két híd, többet érnek korzóhelyszínként.
A rakpart autómentesítésével is egyetértek, azzal együtt, hogy az valamivel jelentősebb szerepet játszik Budapest autós közlekedésében, mint a két régi híd.
De úgy gondolom, hogy az igazi kérdés nem ez. Megvilágítandó az igazi kérdést, egy történet. Tavaly ilyentájt, az első igazán napos február végi/március eleji hétvégi délután rám írt egy ismerősöm, akivel már régebben meg akartunk pár dolgot beszélni, hogy itt van a környéken bringával, leugrok-e a Bálnához. Leugrottam.
Természetesen óriási nyüzsgés, és az ottani nerbárok mindegyiket full teltházzal ment. Odamgyek az egyik helyre, hogy hátha adnak műanyagpohárba egy pofa sört, ezeöccáé’. Kijön egy szerencsétlen pincér és közli (a sörcsap mellett állva) hogy fullon van a konyha és minden, sört másfél óra múlva, egyszerűen nincs aki sört csapoljon.
A megoldás az lett, hogy elkarikáztam a közeli Sparba, vettem néhány üveg sört és visszajöttem. Ismerősömmel arról beszélgettünk, hogy oldanám meg. Ő nő és jelentős amerikai élettapasztalattal bír, és felidézte, hogy Amerika kb. bármelyik pontján öt különböző bevándorló tologatna valami rögtönzött hűtőkocsit és árulná dupla áron a sört. Én valamivel kelet-európaibb voltam, amikor azt mondtam, hogy a nerbár helyében most mennék fel a rosszlányokra, hívnám fel a környéken dolgozó lányokat, hogy a dugás óradíjában kifizetem a ma délutánt csak jöjjenek le sört csapolni.
A pesti alsó rakpart városiasításának (most ugyebár egy mezei országút, ami véletlenül egy városban van) a kulcsa három dolog: legyen mit inni, legyen hol pisilni és legyen hol szemetelni.
Az összes többi olyan dolog, amire teljesen felesleges rágörcsölni. Kb. részletkérdés az is hogy néha engedik oda az autókat vagy soha. Ha ugyanis száz méterenként csinálnak kultúrvécét, hogy a lányokat le lehessen hozni egy óránál hosszabb időre, a fiúk pedig ne hugyozzanak össze mindent, továbbá ha ugyanezen létesítményeknél korlátlanul vételezhető ivóvíz, akkor a lényeg már megvan.
A következő hogy legyen elegendő elektromos kiállás a food truck biznisznek, meg tíz lépésenként kuka, a Duna miatt ugyanis patkány lesz, ha nincs normálisan kezelve a hulladék.
Ha ezeket meglépik, akkor kb. három nyári hét után fog mindenki nézni, hogy ki volt az a hülye aki itt autózni akar, amikor épp Közép-Európa legjobb hangulatú helye jött létre, hűtőtáskából rozéfröccsöző/söröző népekkel, sétálgató nénikkel-bácsikkal, futóbiciklin randalírozó Ödönkékkel, a rakpart alsó kövein smároló párocskákkal, gitározgató elvont arcokkal.
Kötelező lehúzás nélkül, persze ha valakinek kell a kétezer forintos csapolt négydeci, lelke rajta. Lehetne ez az ellenpéldája a Rasi-turizmusnak, ami mindenütt úgy kezdődik, hogy kiosztják a helyeket hogy ki és hol kap kizárólagos jogot, hogy a lángosos bódé helyén calvadosban posírozott hódherét áruljon bálnagecihabos barnamoszat-pesztóval.
Szóval, kedves LMP ha már baszogatni akarjátok Karigerit, inkább ezzel baszogassátok: budi, csap, kuka, konnektor 🙂
