“Jövő januártól az újra öt százalékra csökkentett áfát is visszaigényelhetik jövőre azok, akik CSOK-kal vásárolnak új ingatlant, jelentette be Novák Katalin családokért felelős miniszter.”
Az áfa természete az, hogy az értékesítési/szolgáltatási lánc minden szeménél levonják/visszaigénylik, és csak a végsõ vevõ/felhasználó fizeti meg. A lánc fentebbi tagjai bevallják a fizetendõ áfájukat (az általul eladott áru/szolgáltatás áfa tartalmát) és ezzel szembeállítják a beszerzéseik (pl. nyersanyag és más hasonló költségek) áfa tartalmát, és csak a különbözetet fizetik meg, illetve ha az a különbözet negatív, visszaigényelnek.
A sor legvégén van az a vásárló, aki nem tud áfát visszaigényli, hanem õ egyszerûen nettó+27%-ért megveszi az árut/szolgáltatást és ez így is marad.
Kivéve a lakásáfánál, ami egyrészt újra csak 5%, másrészt a lánc végén levõ vevõ is visszaigényli. Mit jelent ez?
Elvileg azt, hogy az a láncolat eggyel feljebb levõ tagja, aki még áfa-levonási joggal bír, visszaigényli az 5%-ot, amit rátett az árra, viszont a vevõ is visszaigényli. Ez így tehát ebben a formában nem adó, hanem támogatás, hiszen ezzel (CSOK felvétele esetén) a lakás árának 0% az áfa tartalma.
Mivel ez már volt egyszer a közelmúltban, tudjuk, hogy nem lett annyival alacsonyabb a lakások ára, mint amennyi áfát elengedtek, a piaci árak emelkedtek. Tudok olyan vevõt, akinek pont a szerzõdés megkötése és kifizetése között jött az alacsonyabb áfa, és az építtetõ röhögve közölte vele, hogy marad az ár, mert már a 27% áfával számolt árnál is tud magasabbat kapni, gyakorlatilag azonnal.
Mi várható ebbõl? Az, hogy az új lakások ára feljebb fog kúszni pár százalékkal, hiszen a kedves vevõ úgyis kap vissza 5%-ot. Ne felejtsük el, hogy a “csokos” lakások elsöprõ többségét saját erõ+CSOK+hitel konstrukcióban veszik meg. 3-5% (de inkább több, hogy az építtetõnek is megérje) emelés simán belefér a hitelbe, vagyis az történik, hogy a bank belepörget az árba még pár százalékot, amit majd a vevõ vagy törleszt vagy nem, de õ most kap adókedvezményt (azt nem tudom hogy kifizetik neki, vagy összevezetik valamivel).
Vagyis az ingatlanpiaci keresletet mesterségesen fenntartják, amitõl a GDP emelkedik, de legalábbis kevésbé esik vissza. Viszont az inflációs kosárban nincsenek benne az ingatlanok árai, de az építõanyagoké sem, így az inflációt papíron ez nem növeli. Viszont a bank így ugyanarra a lakásra, az ugyanolyan fizetõképes embernek több hitelt ad, amire nyilvánvalóan több kamatot fog kérni, vagy ha nem kérhet több kamatot, akkor máshol fogja a pénzt megkeresni. Ennek két módja van: vagy elbújtatja a kamatot valami költség mögé, vagy más területen emel (illetve betéti kamat esetén csökkent) kamatot, hogy az átlag kockázatát az átlag kamattal egyensúlyba hozza. Ez vagy azzal jár, hogy a gazdaság más szereplõi nehezebben jutnak hitelhez, vagy azzal, hogy a piaci és a jegybanki kamatok közötti különbség növekszik. Egyik sem a stabil gazdasági növekedés tünete.
Persze azt tudjuk, hogy ez egy látványintézkedés a szokásos családozós kommunikációs vonalon. Viszont vagy nem gondolták át, vagy ha átgondolták, arra gondolnak, hogy annyira kevés fizetõképes CSOK-jogosult maradt, hogy nem lesz nagy hatása a dolognak.
