Sajnos az van, hogy egyszerűen eszembe juttatták ma (lényegtelen, milyen asszociációs sor szerint) ezt az egykori posztunkat. Ennek mintegy egyenes következménye, hogy posztolom, nektek meg el köll olvasni (vagy ignorálni, de az is energiabefektetés). Szval a hírÖS többszerzős cikk (de nem a turulos háromszerzős). Gasparus Magnussal és még csak anagrammaként sem megadható, titkos szerzőtársammal közösen elkövetve:
Ángliusokról szólva
Ha tisztelt olvasónk a népesség azon 0,3%-ába tartozik, amelyik tökéletesen eligazodik a Nagy-Britannia, Egyesült Királyság, Anglia, Commonwealth, Isle of Britain, Islands of the Britain fogalmi sokszögében, ide értve a Man-sziget, a Csatorna-szigetek és a Hebridák adóügyi státuszát is, akkor számára tiboru kollégával közösen jegyzet, eredeti formájában kommentviharként megszületett posztunk nagyjából a félbevágott háromlábú szék hasznosságával fog bírni. A többiek meg igyekezzenek figyelni, mert csak egyszer mondjuk el. Ám figyelembe véve, hogy az angolszász néplélek és földrajzi struktúra oly kultúridegen turáni nemzetünktől, mint vodkától a falafel-burger, egy analógiával fogjuk egyértelműbb megvilágításba helyezni a teljes újkori brit történelmet és geográfiát.
Képzeljük el hát, hogy van a Kárpátia nevű, a Kárpátok (hegység) által határolt földrajzi egység, de ebbe nem számít bele Dubrovnik, mert csak nem és kész. Ezen a területen nagyjából belül van egy Magyarország nevű állam, ami a szabad önrendelkezésű függő Bergengóciával együtt alkotja Hunniát. Bergengócia kicsit kinyúlik Kárpátiából földrajzilag, de Dubrovnik benne van. Magyarországon belül van 3 nagy tájegység, amelyet elsősorban az különböztet meg, hogy milyen, amúgy ehetetlen gabonaféléből készül a véres hurka. Ezek Dél-Dunántúl, Budapest főjárás és Egyébmagyarország. A három ún. nagyjárás külön csapattal indulnak az Íjász Európa Bajnokságon, de együtt utálják Nagy-Romániát, aminek része az a Moldova, ami földrajzilag Hunnia. Közgazdaságilag a Magyar-Bergengóc Népszövetséghez tartozik Hunnia (Dubrovnik és Alsóbélatelep kivételével) mellett New York 17. utcája a 23. és a 43. szám között, csak mert itt kedvezőbbek az adózási feltételek. Dél-Dunántúl és Moldova ugyanolyan vallású, de más nyelvet beszélnek, Egyébmagyarország és Dubrovnik viszont más vallású, de ugyanaz a nyelvük. Dél-Dunántúl tisztán belga nemzetiségű falvakkal van teli. Budapest főjárás 100 éve még majdnem teljesen belga volt, a kulturális gyökerei ma is belgák. A fővárosi csendőrség neve hagyományosan az, hogy Dunántúli csapat. Dubrovnikiul már senki se beszél, pedig Dubrovnik első számú hivatalos nyelve a dubrovniki, viszont Északkelet-Bergengóciában van egy község, ahol beszélnek dubrovnikiul. Igaz, ezek nem Dubrovnikból származnak, hanem Moldovából és a vallásuk megegyezik Budapest főjáráséval. A gasztronómiájuk meg totál belga. A Magyar-Bergengóc Népszövetség állandóan napirenden tartott politikai szándéka annak a Kelet-Moldovának a Hunniához csatolása, amelynek területén amúgy 7,5-szer annyi moldáv él, mint bergengóc. A politikai közbeszédben természetesen a dubrovnikiul beszélő moldáv falvak ilyenkor bergengócok. Technikailag Alsóbélatelep egyébként saját parlamenttel és önrendelkezési joggal is bír, belső ügyekben. Sajnos a belsőként induló ügyek nagy része kilóg a falu határából, így ez inkább csak jogi státusz, mint gyakorlati előny. Hunnia alapszabálya, hogy bárki, akinek felmenőjét magyarok nyilazták halálra az elmúlt 1100 évben, köteles Hunnia lobogóját a saját zászlajában vizuális elemként felhasználni.
Kárpátiában a buznyák a törvényes fizetőeszköz, amiből van bergengóc, dél-dunántúli és dubrovniki változat is. Ezek közül mindegyik csak a saját területén használható, annak ellenére, hogy a hivatalos keresztárfolyam 1:1, kivéve a Budapest főjárásit, amit mindenhol elfogadnak, maximum ferdén néznek az ezzel fizetőre. Alsóbélatelepnek is van saját buznyákja, de ez olyan ritka, hogy egy banktiszta alsóbélatelepi buznyákért (ISO kódja ABB) a gyűjtők akár három Budapest főjárási buznyákot (ISO kódja BFB) is adnak. Húsz évvel ezelőtt még létezett egy aranyzseton nevű fizetőeszköz. Egy aranyzseton 2,47 BFB-t ért, s egy BFB-t 7 buznyákcentre, egy buznyákcentet 38 mikrobuznyákcentre osztottak, 1996-ban azonban áttértek a tizedes számrendszerre. Ennek részeként az aranyzsetont és a mikrobuznyákcentet megszüntették, de Kárpátia lakosságának döntő többsége továbbra is a régi elnevezéseket használja és abban számol, mert a megszokott hetes és harmincnyolcas váltáshoz képest a 10 hatványai túl bonyolultak fejszámolásra.
A Magyar-Bergengóc néplélek fontos elemei a mértékegységek. Minden, a szigorú értelemben vett nagyhun nemzettesten belül fogant gyermek hamar kénytelen megtanulni, hogy habár a Bergengóc törvények értelmében szabad kocsmai mércehasználati joga van minden, a Népszövetség területén bejegyzett kocsmárosnak (e tekintetben még Alsóbélatelep sem jelent kivételt), de praktikus okokból a dubrovniki ún. magyarpintet (amelynek 1/17-ed része a félbokány) nem nagyon ajánlatos használni hivatalos beadványokban Budapest főjáráson kívül, hacsak nem akarjuk, hogy a helyi elöljáróságok dubrovnikinek (vagy ami még rosszabb: északkelet-bergengóciai moldávnak) tartsanak, s – tisztán nagyhun érdekvédelemből – bürokratikus akadályokat gördítsenek elénk. Ezért aztán célszerűbb a román történelmi eredetű ún. hunpintet használni, amelynek 1/14-ed része – külföldieket azért néha megtévesztő módon – a köznyelvben szintén a félbokány. Mivel ez a félbokány amúgy egy kicsit nagyobb űrmérték, mint a dubrovniki magyarpint 1/17-e, így megkülönböztetésül kisfélbokánynak nevezi a félhivatalos irodalom. Azért kicsinek, mert az elnevezés a másik félbokány kisebb jellegére utal.
A dubrovnikiak szerint meg a moldávok zsidók.
