Mi ez az egész közig bíróságos dolog?

A bíróságok szakmai ágazatokra bomlanak, ezeket törvényszéki (megyei) és felsőbb szinteken kollégiumoknak nevezik, de alsóbb bíróságokon is megvan a beosztás, hogy ki, milyen ügyekre specializálódik. Ez teljesen rendben is van, egész másfajta szakértelem és emberi tulajdonságok szükségesek egymást meggyűlölt házaspárok valamennyire is békés elválasztásához vagy bonyolult gazdasági bűncselekmények kibogozásához.

Az egyik ilyen ágazat a közigazgatási bíráskodás. A jogot számos módon fel szokás osztani, ennek a szakterminológiai részébe most nem megyek bele, jelen cikk számára legyen elég most annyi, hogy aszerint is fel lehet osztani a peres ügyeket, hogy mennyire egyenrangúak a peres felek.

Ha a vádlott áll a bíróság előtt, akkor ő egy szál ember, vele szemben pedig a teljes államapparátus áll rendőrséggel, ügyészséggel, akár titkosszolgálattal. Ezért kell a védő, és ezért szabad a védőnek annyi mindent csinálni, mert neki kell odafigyelni, hogy ez a túlerő ne éljen vissza a hatalmával.

Polgári ügyben ha Józsi bácsi bepereli Pista bácsit, ők egyenrangúak, nincs hatalmuk egymás felett. Ha Józsi bácsi szerepébe behelyettesítünk valami nagyvállalatot, amelyik előzőleg egy hatszáz oldalas szerződést tukmált Pista bácsira, akkor már más a helyzet, ezért vannak a fogyasztókat védő szabályok.

A közigazgatási bíráskodás azért különleges, mert az alapja egy olyan helyzet, ahol a felek nem egyenrangúak. Van a nagy és erős államapparátus, aki valamilyen ügyben kapcsolatba kerül Józsi bácsival, például megbírságolja, mert nincs lekaszálva a parlagfű. Józsi bácsi csak ugyanezen államaparátus egy másik ablakánál tud fellebbezni, hogy de, le van az kaszálva, az idióta ellenőr a krumpliföldjét nézte parlagfűnek. A nagy és erős államaparátusnak meg van egy olyan szomorú tulajdonsága (nemcsak a magyarnak, mindnek) hogy magát tévedhetetlennek gondolja, ezért elhajtja Józsi bácsit, tessék csak szépen befizetni azt a bírságot.

Erre a problémára megoldás a közigazgatási bíráskodás, ahol a három hatalmi ág (törvényhozás, igazgágszolgáltatás, igazgatás) elválasztása miatt, az igazságszolgáltatás előtt a nagy és erős államapparátus (a kormány, az igazgatás bármelyik szerve) egyenrangúvá válik Józsi bácsival.

A közigazgatási bíráskodás egy sajátos ágazat a bíráskodáson belül, mert azt kell megvizsgálnia, hogy az igazgatás hatalmi ág betartotta-e azokat a szabályokat, amelyeket a törvényhozás hatalmi ág szabott ki rá. A parlagfüves példában például, ha Józsi bácsi beadta a bírság alapját képező földdarabról a fényképét, tele virágzó burgonyával, vajon az értékelte-e a hatóság? Ha nem, akkor megsemmisíti a határozatot és előírja, hogy tessék még egyszer alaposan megnézni azt a telket.

A közigazgatási bírónak tehát egyrészt ismerni kell a közigazgatási eljárás csínját-bínját, másrészt észre kell vennie, hogy mikor van az, hogy csak lusta a hivatal és mikor van az, amikor direkt rosszindulatú. Ezért aztán jó sok helyen, így Magyarországon is, külön közigazgatási bíróság működik, erre specializálódott bírákkal. De ahol nincs ilyen, ott is specialista bírák foglalkoznak ezzel az ügycsoporttal, legfeljebb nincs kitéve a tábla az ajtó mellé, hogy ez itt külön bíróság.

Mi a baj hát az új törvénnyel?

Önmagában nem az, hogy a Kúria Közigazgatási Kollégiumán kicserélik a táblát közigazgatási felsőbíróságra. Az a gond, hogy akárcsak a Legfelsőbb Bíróság Kúriára átnevezésekor, a bírák nyugdíjának előre hozásakor, most is lehetőséget keresnek arra, hogy “megfelelő” emberekkel töltsék fel a szervezetet.

Nem kell arra gondolni, hogy kizárólag orbánista szemetek fognak bíráskodni. Ellenkezőleg, a közig bírók 80%-val különösebb baj nem lesz, csinálják majd a dolgukat, hol jobban, hol rosszabbul. Azt már Polt Péter és az ügyészség példájából tudják, hogy a kulcspozíciókat kell elfoglalni. Egy-egy megyei vezető, egy-két bíró, meg persze legfelelül egy-két felsővezető bőven elég ahhoz, hogy a szervezet irányítva legyen.

Úgy ítélték meg, hogy a mostani szervezet nem fél eléggé Handó Tündétől, majd az új szervezetben már eleve az lesz a rend, hogy csak az kerül be, akit az igazságügyminiszter lecsekkol, és ha előre akar lépni, jobban teszi, ha befogja a pofáját. (Maul halten und weiter dienen, ahogy a művelt német mondja), und wenn die Schnauze voll ist, ahogy tovább mondaná a német (tele a hócipő) akkor meg mehet ahova akar, a megbélyegzett bíróságról. Államapparátus zárva, az áruló pedig ügyvédként ne sok jóra számítson…

Az ABA közleménye pontosan erre az apróságra mutat rá. És ennek bizony ára van.

Akárhogy is esküdözik az egyébként fél év múlva lelépő Trócsányi miniszter úr (aki azért, hogy ehhez a nevét adta, öt év Brüsszeli lambicozást-dubbelezést kap ajiba) hogy á, dehogy fog ebbe beleszólni a miniszter csak formális jogai vannak, ezt a kutya nem hiszi el se neki, se majdani utódjának. Miért baj ez?

Azért, mert az ABA elég nagy és fontos szervezet ahhoz, hogy a véleményére adjanak. A bírói függetlenség meg nemcsak azért fontos, hogy Józsi bácsi ne fizessen bírságot. Amikor bármilyen befektető mérlegel, hogy hol fektessen be, megnézi, hogy ha baj van az adott országban, milyen bírósághoz lehet fordulni? Ha én szállítok oda valamit, hol fognak engem beperelni? Én hol perelhetek be másokat?

Ez elég távoli veszélynek tűnhet sokunknak. De ez tévedés. Az ABA közleménye az egyike azoknak a kis csillagoknak, amelyek Magyarország neve mellé kerülnek különböző értékelésekben. Független*, meg demokratikus* normális bírósági rendszer van*, érvényesül az EU jog*, az állam is betartja* a nemzetközi kereskedelem szabályait.

Ezek a kis csillagok mind bizonytalanságot jeleznek. Ahol bizonytalanság van, ott kockázat van, ahol kockázat van, ott költség van, mert számolni kell azzal, hogy mi lesz akkor, amikor majd valamelyik kis csillagocska egy durván elveszített pert jelent majd egy olyan bíróságon, ahova a miniszterelnök valamelyik haverja jogosult bírókat kinevezni. Erre készülni kell. Biztosítást kötni, esetleg felbérelni egy drágán dolgozó ügyvédi irodát és átalánydíjat fizetni, hogy tartsa rajta ezen a szemét.

Igenám, de ez pénzbe kerül, ezért a szállítási feltételeknél és a díjszabásoknál is kerül egy kis csillag Magyarország mellé. Ezt pedig már nyájas olvasóink is érezni fogják, amikor például rendelnek valamit külföldről, mert fele annyiba kerül, mint itthon, és azt fogják látni, hogy Hungary* az oldal alján meg azt, hogy *sorry we currently do not ship to Hungary. Vagy mondjuk 15 euró felárat.

És ez a kis csillagocska 15 eurótól 150 milliárd euróig minden ügyletnél 2020-tól ott lesz Magyarország neve mellett. Valami kavar van az ottani bíróságokkal. Amikor bármelyik vállalatnál kiadják a due diligence teamnek (akik “lenyomozzák” egy ügylet hátterét, hova készülünk pénzt adni, mi ott a helyzet az időjárástól kezdve az egészségügyön át a bíróságokig) akkor amikor ők majd elvégzik a háttérvizsgálatot, rá fognak bukkanni az ABA rövid közleményére, tesznek egy kis csillagot, hogy ezt alaposabban le kell vizsgálni. Aztán vagy levizsgálják, vagy kiszórják Magyarországot az első körben.

Gratulálok* miniszter* úr* ezt sikerült jól elintézni.