Teljesen érthető, hogy a sokk hatására mindenki elkezdte kutatni a rendelet mögött meghúzódó gazdasági racionalitást, jegyrendszert, árhatóságot, háborús meg háború utáni viszonyokat és persze Rákosi elvtárs reinkarnációját vizionálta hirtelenjében, aki pont a cukorra, lisztre, húsra alkalmazta ezt a praktikus módszert 1951-től kezdődően.
Véletlen lenne? Aligha.
Sőt, mintha ki lenne ez találva.
A portfolio.hu és más elemzők is arra jutottak, hogy gazdasági haszna vajmi kevés ennek a rendeletnek, az inflációt különösebben nem fékezi féltucat élelmiszer árának a befagyasztása, illetve ettől a pár tételtől az egyszeri polgár, legyen az nyugdíjas vagy szerény jövedelmű aktív korú, nem fog fellélegezni.
Aztán itt van a csirkefarhát esete, ami utólag, sebtiben került fel a listára, pedig első gondolata is az az embernek, hogy a csirke combját a csirkével együtt tenyésztik (agyafúrt kulákok), így ha a combból realizált bevétel nem fedezi annak költségeit, akkor bizony a csirke egyéb részeinek kell ezt kompenzálnia. És hát a farhát is ebbe az egyéb részeket összefoglaló halmazba sorolható. Magyarán: az lesz drágább, amit a legszegényebbek vásárolnak rendszeresen. Ez a képlet elsőre nem jött le a rendeletet kiagyalóknak, ne adj’ Isten, nem is volt szempont.
Azt se lehet említés nélkül hagyni, hogy olyannyira volt ez az árrobbanás váratlan, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly júliusban jelezte (szerintem akkor sem először), hogy a takarmány árának 30-40%-os áremelkedését nem tudják tovább benyelni, ez csaknem teljes egészében jelentkezni fog a kiskereskedelmi árakban is, ennek várható árrobbanásnak az időpontja pedig 2022 eleje. Vagyis a látszólag kapkodva meghozott kormányrendelet mögött közel fél év kemény munka rejlik. Bejelentése pedig csaknem egybe esik a választás napjának Áder általi kitűzésével.
…és aztán mintegy véletlenül a Doktor Miniszterelnök Urat látjuk ingujjban disznót pörkölni egy vidéki disznótoron. Hát nem a legbonyolultabb művészi eszközökkel (szocialista szürrealizmus) megfogalmazott üzenet – Jézus kenyeret osztott, ám Orbán sertéscombot (DrMáriás remélhetőleg dolgozik már a szakrális hangulatú remekművén). …Varga Judit spontán leugrik a henteshez egy fotós kíséretében. Azt nem tudom, hogy Németh Szilárdnak miért nem szólt senki, mert ő valami szokatlanul ízlésesen tálalt lazac költeményt posztolt. Bon appétit, Herr Generaloberst! Na, mindegy is…
Van ennek a dolognak egy másik érdekes aspektusa
Mi értelme van ráerősíteni erre a világháborús és rákosis áthallásoktól terhes intézkedésre azzal, hogy gyakorlatilag egy az egyben alkalmazzák azt a módszert, amitől nagyjából mindenkinek felszökik a vérnyomása? Hát Orbán sok mindenre képes, de arra nem, hogy meglepetést okozzon. A lényeg megint a háború, pontosabban a háborús hangulat és az azt uraló erős kezű nagyvezér heroikus pózba merevedett alakja. A migráncsveszélyből kifogyott a lendület. Sorossal nem tudom, mi lehet, de bántóan hanyagolják, a járvány helyzetbe meg már mindenki belefáradt. MZP és a Gyurcsány szál összeszövése az fut a zokni huszár és az MLM ügynökök szintjén, de azért nem egy ütőképes téma, lássuk be. Van viszont infláció, ami részben pesze a kormány gazdaságpolitikájának következménye, de azért bőven vannak ettől független okai is. A lényeg nem is ez, hanem a fenyegetés és a háború, hiszen egy nagyvezér szánalmas és felesleges bohócnak tűnik békeidőben, a béke az ő legnagyobb ellensége. …amúgy is a háború a férfi természetes közege. Hát az infláció az egy viszonylag elvont fogalom, nem így az ellenzék (Gyurcsány, MZP tetszés szerint), aki ha hatalomra kerül, akkor a Doktor Miniszterelnök Úr által saját kezüleg pörkölt sertés combját ki fogja csavarni az éhező nép kezéből, a hőzöngőknek pedig kilöveti a szemét. Egyszerű, mint egy népmese, de pont ezért működik. Az ellenzék pedig árdrágítással nem fog kampányolni.
A kormány legutóbbi intézkedései, az szja visszatérítés, nyugdíjkiegészítés, hatósági ár a kampány bedurvulásán túl arra engednek következtetni, hogy 2022 Sorosa, migránsa és COVID-ja az infláció és az áremelkedés lesz. Egyáltalán nem jó hír senkinek, de legkevésbé Orbánnak. Ez egy valódi ellenség, amivel szemben a nagyvezír tehetetlen. Egyet tud tenni, megpróbálja az áprilisi választások utánra tolni a mindenki bőrén érződő hatásait, javítani a közhangulatot. Ennek érdekében mindent be fog vetni, mert az a bizonyos puliszka, ami nem robban, gyanúsan elkezdett rotyogni. A dolog különösen izgalmas, hiszen Orbán azt a megoldást választotta, hogy jobb híján ráteszi a fazékra a fedőt, majd a konyhában lábtlankodóknak szórakoztató sztorizgatással vonja el a figyelmét.
…és hát itt jön képbe a Múzsa. Bár a hülyeségnek egyáltalán nem vagyunk ellensége, minket is elkápráztat a szakállas nő és a törpe (minden áthallás a véletlen műve), de a valódi küldetésünk nem az, hogy könnyen megkaparintható népszerűség érdekében elmerüljünk az előbbiek csodálatában. Az oldal első sorban azzal a céllal jött létre, hogy megpróbáljuk a politikai és társadalmi, gazdasági jelenségeket a saját szemszögünkből láttatni, ha sikerül (és időnként sikerül) akkor a mélyebb összefüggésekre rámutatni, ezekkel kapcsolatos érdemi vitát generálni. Ennek talán legideálisabb terepe a választások és az azt megelőző kampány időszaka. A következő két hónap tehát leginkább azzal fog telni, hogy ezt a témát boncolgatjuk. Sajnos az ellenzék sem kap felmentést a kritika alól, ezért mindenki felkészülhet rá, hogy némelyik cikk nem annyira az ő szája ízének megfelelő témákat fog feszegetni, nem lesz ínycsiklandozóan tálalva, de mindenképp alkalmas lesz a vitára.
Kellemes kampányidőszakot, kötélből font idegeket mindenkinek!
