A Fidesz hosszú évek óta ismert taktikája a közhangulat nagyon pontos mérése. Ahogy maga Orbán Viktor is mondta (ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit teszek) szinte semmilyen kapcsolat nincs aközött, amit a kormány mond, és amit csinál. Ez teszi lehetővé, hogy szinte egyik pillanatról a másikra lehessen átállni teljesen új irányokra. Az egyik pillanatban még a nyunyókát hypós vízben kimosó kormánykommunikáció utána mindenkit leenged a Balatonra.
Ne legyenek kétségeink, ugyanígy 24 órán belül képesek visszaállni a Kaspólakókra, a jó és a rossz zsaruval, Cilike nénivel kompletten.
Nade mit akarnak, miben bíznak?
A rövid válasz az, hogy a Jóistenben, a kicsit hosszabb válasz pedig az, hogy a Jóistenben és a magyarok életösztönében.
Alighanem mindenki pontosan tudta a kormányzati döntéselőkészítésben is, hogy lesz második hullám. Az ideje volt a kérdéses. Az is nyilvánvaló volt, hogy a nyári turistaszezon kihagyása kizárt dolog, két okból is.
Az egyik, hogy a magyar vállalkozásoknak nincsenek tartalékaik, és a magyar költségvetés, ellentétben például a némettel, a franciával, az amerikaikkal, nem tud megfinanszírozni még egy gyomrost a tavaszi után. Az előbb említett országoknál is határeset a dolog, de Magyarországnak egész biztos komoly gondot jelentett volna, ha végigsöpör a turszitikai-vendéglátó szektorból kiinduló csődhullám.
A másik ok meg a néplélek volt, ha minden magyar rendőr elállta volna a vízpartok felé vezető utakat, az se lett volna elég, hogy az egész tavasszal összezárt családok, otthon tanító szülők ne menjenek el pihenni. Az annyi gőz lett volna már, ami teljesen bizonyosan leviszi a fedőt szeptemberre.
Ez a két tényező azt vetítette előre, hogy ha Magyarországon csak kicsit is van jelen a vírus, részint a hamu alatti parázsból, részint külföldről jövő szikrából újra fellángoljon a járvány. Alighanem látható volt az is, hogy ez szeptemberben már elindul, hiszen az augusztus 20-i hosszú hétvégén összeverődő tömeg ideális volt erre, nem is beszélve az iskolakezdésről.
Annak is látszania kellett, hogy ez nem a kórházak rossz higiénés viszonyai miatt, legyengült kórházi ápoltak között terjedő járvány lesz, legalábbis eleinte biztosan nem.
Innentől kezdve viszont egyfajta kicsit sárgább, kicsit savanyúbb svéd modell érvényesül. A svéd modellhez ténylegesen sok köze nincsen, annyi a közös, hogy mindkettő nagyban épít a helyiek hozzáállására, amely Svédországban a normakövetés és a fegyelem, nálunk pedig az egyéni túlélési stratégiák alkalmazása.
Itt meg kell említeni még egy dolgot: a jólértesültséget. A magyarok mindig jólértesültek. A tavaszról elmaradt tárgyalások miatt mostanában szinte minden nap bíróságon vagyok, és hallom a jobbnál jobban értesült ügyvéd kollégákat arról, hogy mikor zár be újra a bíróság (tankönyvi példája a wishful thinkingnek, a legtöbben azt is szeretnénk, ha le is dőlne kompletten, de ilyet persze nem mondunk) meg arról, hogy “elengedték, tudják, vizsgálják” és még millióegy hasonló értesülés.
Amennyire ki tudom hámozni, a jólértesülés nagyjából az, hogy az emberek hallottak valamit harangozni a jobban fertőző de kevésbé megbetegítő vírustörzsről, még mindig kevés embernek van fertőzött vagy kórházban levő ismerőse, és eluralkodott egy ilyen “jobb ezen túlesni” hangulat. Ezért megy a zúgolódás a maszk ellen, ezért olvasom itt a Múzsán is naponta az ez csak egy influenza típusú kommenteket.
A pontosan mért közhangulatra reagálva pedig nem is nagyon lehet mást tenni, mint azt, hogy amíg nem lángol fel jobban a járvány, addig nem keménykedni.
Bizony. Mert az igazság továbbra is az, hogy a magyar közigazgatás és a rendőrség már tíz éve is alkalmatlan volt arra, hogy egy átfogó higiéniai-járványellenes rezsimet végigverjen a magyar lakosságon. Azóta meg egyfolytában gyengül, illetve gyengítik.
Így lényegében az marad, hogy bíznak abban, hogy az eddigi járványullámokat alapul véve, lesz egy kb. 50 napos felfutás, amelyet követ egy kb 30 napos lefutás, vagyis október végére, ha augusztus 20-át vesszük kezdőpontnak, akkor a közepére is akár, túl vagyunk egy hullámon. Ez elég valószínűen így lesz, a kérdés nem annyira az időtartam, hanem inkább az, hogy mekkora fertőzésszámokkal, és mennyi komoly tüneteket mutató beteggel fog ez járni.
Az is biztos, hogy ha elkezdenek felfelé kúszni a komoly esetek számai, akkor más hangnem fog jönni. Márpedig fognak, mert ha gyengült is a vírus (amire bizonyíték egyelőre nincsen) a sok fertőzött miatt törvényszerűen lesznek súlyos esetek.
Igenám, de addigra már a magyar is félni fog, és el fogja várni, hogy “a kormány csináljon már valamit” miközben pontosan tudja, hogy a kormány sok mindent nem tud csinálni. Az orvosok az elmúlt hónapokban sokat tanultak a betegségről, ha gyógyítani nem is tudják, a terápiák között van jó pár sikeres, kitapasztalták a lélegeztetés protokolljait. Van lélegeztető is.
Csak ez még mindig az az egészségügy, amelyikben két napig nem tűnik fel a hulla a kórházi budiban. Ha tehát beüt a córesz, a magyarok önként fognak sündisznóállásba húzódni. Akkor lazán be lehet majd vezetni a délelőtti nyugdíjas bevásárlósávot és a többit. Akkor majd senki se fog emlékezni arra, hogy szeptemberben az állára letolva hordott maszkot.
Akkor majd mi magunk fogunk próbálni görbét laposítani, a kormányra nem várva. A kormány pedig akkor is fog a hülyéknek egy műsort sugározni arról, hogy mindent hypóval meg kell mosni.
A kérdés az, hogy hány ember lesz kórházban. Valakik a kormány közelében úgy gondolják, hogy nem kezelhetetlenül sok. Adja a Jóisten hogy igazuk legyen.
