Sánta doktor a menekültekről. Nagyon érdemes elolvasni.
Megindító látni-tapasztalni, hogy az Ukrajnából menekülő embertársainknak Magyarországon hányan igyekeznek így, vagy úgy segíteni, ki önkéntes munkával, ki pénzbeli, vagy tárgyadománnyal, étellel, itallal, ki pedig szállás, vagy bármilyen szolgáltatás felajánlásával.
Különösen annak fényében megindító és felemelő ez, hogy 2015-ben is így kezdődött, majd az akkor fellángoló segítőkészséget gyorsan elsöpörte a Fideath azóta is mindent átható embertelen menekültellenes gyűlöletpropagandája. Merthogy egyébként ne legyenek kétségeink, akik ma Ukrajnából menekülnek, pont ugyanannyira szorulnak segítségre, mint azok, akik Szíriából, Irakból, vagy Afganisztánból menekültek annak idején a háború és a gyilkolás elől. (Ha lesz rá igény – úgy sejtem, hogy lesz – akkor írok majd erről a témáról is, de most másról akarok írni.)
Egyúttal elkeserítő látnom, hogy az állam nem tesz semmit a menekülők megsegítésére. Ennek pedig egyrészt az itt már sokszor emlegetett lábon kihordott államcsőd, másrészt pedig a menekültügyi rendszer teljes leépítése az oka.
Ha ez utóbbira nem került volna sor, most meg lehetne nyitni a debreceni menekülttábort, oda sokszáz embert el lehetne helyezni, ételt, italt, egészségügyi ellátást lehetne nekik biztosítani, és így tovább. Csakhogy még megfelelő mennyiségű személyzet sem áll ehhez rendelkezésre. Engem ez mélységesen felháborít, nem azért fizetek adót, hogy az államom ennyire ne legyen képes ellátni a feladatát, ne tudjon segíteni, amikor szükség lenne rá.
És ami még talán ennél is jobban elkeserít és egyúttal felháborít, az a törpelelkűek önigazolása, a saját hitványságuk magyarázása. Akik úgy gondolják, hogy nem hajlandók szolidárisak lenni Ukrajnával és az ukrán néppel pl. az ottani nyelvtörvény miatt, vagy azért, mert „az ukránok nem szeretik a magyarokat”, azok gondolják végig, hogy vannak-e, voltak-e olyan intézkedései a saját kormányuknak (akárki volt is éppen a miniszterelnök, Orbán, Bajnai, Gyurcsány, bárki), amikkel nem értettek egyet. Vagy voltak-e olyan cselekményeik polgártársaiknak, amikkel nem értettek egyet. Gondolom, voltak.
Mit szólnának ezek az emberek, ha megtámadná Magyarországot Románia és mondjuk a szlovákok azért nem lennének hajlandók segíteni az oda menekülő magyaroknak, mert szerintük itt rosszul bánnak a szlovákokkal? Vagy ugyanebben a helyzetben azt írogatnák ki tömegével a facebookra mondjuk az angolok, hogy a magyarok ott rohadjanak meg, ahol vannak, mert … (és itt jöhet bármilyen random szöveg, mondjuk pl. az, hogy megsemmisítőtáborokba küldtük a zsidókat 1944-ben). Ugye, hogy milyen jó lenne? Igazságosnak érezné ezeket bárki közülünk?
Azokhoz is van pár szavam, akik szerint Ukrajna, a Nyugat, az EU és a NATO együtt provokálta Oroszországot, annak pedig nem maradt más választása, mint támadni, hogy megvédhesse magát. Illetve át kellett volna engedni azt a kis területet, akkor nem lenne semmi baj, maguknak köszönhetik az ukránok ezt az egészet.
Tegyük fel, hogy Erdély még Magyarországhoz tartozik és Románia úgy gondolja, hogy meg kell védenie az ott élő románokat a magyarok gaztetteitől. Ezért Románia simán megszállná Erdély egy részét, majd egy másikon fegyveres felkelést robbantana ki és pénzelne, továbbá azt követelné, hogy engedjük át neki egész Erdélyt a teljes lakosságával együtt, egyúttal megtiltaná, hogy a NATO-hoz és/vagy az EU-hoz csatlakozzunk.
Majd amikor a magyar lakosság úgy döntene, hogy mégis megteszi, akkor simán megtámadnának minket annak ürügyén, hogy Erdélyt és az ott élő románokat megvédjék, ezért lebombáznák Győrt, Budapestet pedig rakétákkal lőnék. Valami ilyesmi zajlik most Ukrajnában. Akik szerint Oroszország joggal támadott, azok szerint nincs joga az ukrán népnek megválasztani, hogy melyik szövetségi rendszerhez kíván csatlakozni, hogy hogyan szeretné élni az életét?
Az orosz hadsereg azért támadta meg Ukrajnát, mert nem tetszett Vlagyimir Putyinnak az, hogy Ukrajna független és nem hajlandó a népe olyan vezetést választani magának, amelyik lefekszik neki. És most ezért rettenetes árat kell fizetniük. Én ebben a pillanatban arra számítok, hogy a háború nem fog napokon, sőt, heteken belül sem véget érni, és ha így lesz, akkor egyre durvább és brutálisabb lesz, egyre nagyobb pusztítással, rengeteg civil és anyagi áldozattal. És ezért még sokkal többen fognak Ukrajnából, főleg annak harcok sújtotta területeiről elmenekülni, mint eddig, akik pedig eljönnek onnan, azoknak hosszú távra kell majd berendezkedniük. Ezt pedig nem fogják tudni megtenni a fogadóország polgárainak, civil szervezeteinek és intézményeinek segítsége nélkül, mert lakniuk kell valahol, a gyerekeknek iskolába kell majd járniuk, a felnőtteknek pedig dolgozniuk kell. Úgyhogy segítsen ebben a krízisben a menekülőknek mindenki, aki tud, ahogy tud, mert nagy szükségük van rá most és várhatóan még nagyobb szükségük lesz rá a jövőben is.


