Hatalom volt attól a perctől kezdve, ahogy a Varázsló magához tért a varázsgomba okozta révületből, és közölte, hogy Sudár Fűzfát nem a törzs legizmosabb harcosának, Bivalyölőnek, hanem neki kell feleségül vennie, mert ez az istenek akarata, az imént mondták el neki. A törzs (már ha Bivalyölő és Sudár Fűzfa anyja vezetésével nem zavarta el a Varázslót) ezt sehol sem tudta ellenőrizni, hiszen csak a Varázsló tudta, mennyit kell bevenni a varázsgombából ahhoz, hogy még épp magához térjen a révületből és ne haljon bele.
A tudásra tehát vigyáztak.
Az ókorban misztikus köddel vették körül, a középkorban aszkézishez, önfeláldozáshoz, szigorú szerzetesi szabályok megtartásához kötötték megszerzését.
Aztán megszületett az első Galaxis
A Gutenberg-galaxis, ahol a tudást lehozták a földre, bárki elolvashatta, nem kellett többé a Varázsló kedvére tennie. Nem lehetett többé elzárni a tudástól azt, aki megtanult olvasni, és egyre többen tanultak meg olvasni. Prométheusz eltépte láncait és vidám táncot járt.
A Varázsló nem adta olcsón a bőrét. Könyvégetések, index, cenzúra igyekezett akadályozni azt a folyamatot, amelynek eredménye az első ipari forradalom, a reformáció, a felvilágosodás lett. De nem sikerült neki. Ennek ellenére évszázados küzdelem volt elérni ezt a szabadságot.
Valamikor a XIX. század végefelé újabb Galaxis születik
A rádió, majd a tévé galaxisa. Az a pillanat, amikortól nem kell nyomda, kiadó, postás, távíróoszlop, vagy bármi hasonló ahhoz, hogy a tudást másoknak sugározhassuk.
Hamarosan az előző, Gutenberg-galaxis minden műfaja belakja ezt az új teret is. Megjelenik a romantika, a pornográfia, a politika, a hírszolgáltatás. Többé nem kell elhinni a hivatalos könyveknek és lapoknak, hogy milyen a világ. Ha van egy vevőberendezésünk, akkor elmondják nekünk. Szól a Szabad Európa, a luxemburgi rádió, az Amerika Hangja. Ha valaki valaha tekergette a hosszúhullámú keresőt, tudja miről beszélek. Romantikus is egyben, ahogy egyszercsak recsegve, sokezer kilométerről megszólal valaki, és elmondja, milyen a világ, ott, ahonnan ő beszél.
Persze a Varázslónak ez sem tetszik. Létrejön a keleti URH, a zavarás, a művház rádióján fixre szegelt állomáskereső. De, a tudás, megint ledob magáról minden béklyót. Ekkora már tudja a Varázsló, hogy a tudás nemcsak hatalom. A tudás a hatalom ellensége.
1994, újabb Big Bang
Az addig csak tudósoknak fenntartott belső hálózat nyújtózik egy jólesőt és kiterjed az egész világra. 1996-97 táján már az újdonságokra fogékony vidéki magyar értelmiségiek (pl. a szüleim) is bekötik a házba az új csodát, az internetet.
Eleinte misztikus dolog ez is: a világon hirtelen mindenki könyvkiadó, rádió- és tévéadó lesz egyszerre. Misztikus, mert az elején kevesen tudjuk hogy működik, hackelgetjük a routert és kerülgetjük a protokollokat. Álnevünk van, mint egykor a szabadkőműves páholyok adeptusainak.
Ezt a galaxist ráadásul rögtön az elején már szabadnak álmodják. Nincs cenzúra, a pedofilokat, a bűnözőket a közösség űzi el. Féktelen érzelmek szabadulnak el, barátságok köttetnek és futnak zátonyra.
Aztán megszokjuk. Tíz éves a web, amikor megjelenik a rejtett zugokat megszüntető Google. Amerikában az AOL beköti az akkori ötven, mostani hetvenéves generációt az internetbe, jönnek a cicás képek, a házassági évfordulóra küldött udvariasságok. Végül, jön a Facebook, a twitter és a többi social media, és az első generáció, amelyik beleszületik abba, hogy van Internet, és azon – vele együtt – minden rajta van.
Átalakul a tudás, és a tudás megszerzése
Youtube-videóknak hisszük el, hogy milyen a világ, és sokszor tényleg olyan, ahogyan a videón mondják. De fontosabb ennél, hogy mindenki névvel-címmel, saját identitással, felköltözik a netre. Lassan, de formálódik az internetes viselkedés normarendszere. Minden jogtörténész, jogantropológus, jogszociológus kedvtelve nézheti, ahogy – mint már annyiszor a történelemben – magánszabályzatok, ediktumok születnek, és ebből majd egyszer jog lesz.
És a Varázsló ezt is korlátozni akarja
Létrejön a kínai nagy tűzfal, minden diktátor első dolga a facebook és twitter letiltása.
De vannak kereskedelmi korlátok is, vagyis a tudás kapujában álló jegyszedő természetesen kitalálja, hogy ha a teljes tudást akarod, fizess többet. Sok lelkes kapitalista bólogat, legyen így! Alapáron csak facebook jár, ha valaki videókat nézne vagy újságot olvasna, fizessen többet. A Varázsló, immár harmincezer éve, nem törődik bele, hogy nem nyerhet.
Az internet ugyanis mára több, mint tudás: az internet a világ része. Szerelmek és háborúk dőlnek el ott, lassan a világ boldogabbik felén emberi jog lesz az internethez hozzáférés. Gondoljunk bele, hogy ha börtönbe zárnának minket, mi lenne a nagyobb büntetés? Hat ismeretlennel egy zárkában lenni 2-3 évet, vagy 2-3 évig nem hozzáférni az internethez? Na ugye.
Ezért születik meg a netsemlegesség koncepciója
Ez azt mondja, hogy az internethez hozzáférésnek egységesnek kell lennie. Hiszen az ivóvizet sem színezi lilára a szolgáltató hogy inni lehessen belőle, de mosni-mosdani ne lehessen vele. Áramból is egyféle jön a falból, nincs külön hűtőgép- áram és tévéáram. Akinek van áram bekötve, az a hűtőgéptől a játékkonzolon és a vibrátoron át a lélegeztetőgépig bármit üzemeltethet róla.
Amerikában most ez került veszélybe. Persze a Varázsló most marketingesnek öltözött és azt mondja, hogy ettől mindenkinek jobb lesz. Nem lesz jobb.
Nekünk itt Magyarországon ezt nem sokat kell magyarázni.
Lassan elfelejti a nép a Szabad Európa rádió és a szamizdat világát. Pedig valami hasonló jött vissza. Magyarország óriási területein az emberek a Kossuth Rádióból, a királyi tévéből és a rezsim által felvásárolt megyei lapokból tájékozódnak. Ezek a médiumok lassan már nemhogy Berlint, de Budapestet is veszélyes, zombik járta helyként állítják be.
Ezért gondolja azt elképesztően sok választópolgár, hogy valami titokzatos ellenség dolgozik ellene. Pedig az igazi ellensége, mint a történelemben oly régen, most is a Varázsló, aki igyekszik elzárni előle a tudást, a világ és a világon élő többi ember megértésének lehetőségét.
A tévécsatorna-csomagokban működik a dolog, a gazdag kevesek hóbortja a ZDF vagy a BBC követése, mindenki más ugyanazt az MTI híradót kapja. Független napilag nincs. Az interneten viszont még viszonylagos szabadság van, bár a Facebook például pénzt kér tőlem, hogy a Múzsa posztjait mutassa az embereknek, ne a Szabadon Ébredőket meg orosz propagandaoldalakat.
A felhasználó viszont nincs elzárva attól, hogy rákeressen a Múzsára, megossza…azt csináljon a neten, amit akar.
Na, ezen változtatna, ha az alap internetcsomagban csak valóságsó vagy twitter lenne. Nem sokáig maradna ez így, de a Varázsló tán újabb évtizedekre le tudná lassítani, amit megakadályozni évezredek óta nem sikerül. Akadályozzuk meg benne!
