Orbán Viktor viszonyulása az EU-s olajembargóhoz, igazi tanulmány a NER-ről.
Megmutatja, hogy a NER egy szakpolitikai nulla. Annak ellenére így van ez, hogy a NER-ben vannak sikerült dolgok (pl. a mobilnet-lefedettségünk jó, mindenütt lehet kártyával fizetni, ezek pl. Németországban sok helyen rosszabbul állnak). Amikor azonban valamilyen nagyívű szakpolitikai dologról van szó, akkor a NER látványosan alulteljesít.
Ennek az az oka, hogy a nagyívű szakpolitikai vállalkozások (pl. lakáshelyzet javítása, környezetvédelmi fejlesztések, társadalombiztosítási, oktatási reformok) két társadalmi rendszerben valósíthatóak meg. Az egyik az abszolút monarchia, a másik a liberális nyugati demokrácia.
Orbán minden látszat ellenére nem abszolút uralkodó. Uralmának alapja az, hogy nagyon sok pénzt oszt szét, ezért nagyon sok és sokféle embernek nyújt megélhetést a legpofátlanabb jachtozó-orgiázó nerencektől kezdve a sima vállalkozóig, aki abból kap rendelést, hogy a NER rendel tőle valamit. Tehát akármilyen sikeresen is nyom el bizonyos társadalmi rétegeket, valójában addig uralkodik, ameddig tud pénzt osztani. Vagyis nem tudja a maga akaratát olyan kérdésekben az országra kényszeríteni, ahol az eredmény nem azonnali pénzosztás, hanem valamekkora lemondás, a későbbi biztosabb és jobb pénz érdekében. Maradna az, hogy az emberek maguk mondanak le ezekről.
A nagyívű fejlesztések alapja a társadalmi konszenzus. A társadalmi konszenzus abban, hogy valamilyen nagyobb jó érdekében az egyes szereplők ideiglenesen feladják a nekik járó személyes előnyöket. Ez hosszú távú elköteleződést feltételez. Magyarországon ez nincsen, hányatott sorsú hazánkban a gondolkodást az Itt, Most, Nekem hármas határozza meg.
Ha megnézzük Geert Hofstede kulturális dimenzióit, azt találjuk, hogy Magyarországon: individualizmus van, a bizonytalan helyzetek kerülése, a hosszú távú elköteleződést nem szeretjük, maszkulin és cinikus társadalom vagyunk. (Tudom, Hofstede osztályozása pontatlan és elavult, de ilyen illusztrációs célokra jó.). Ennek eredménye az, hogy az össztársadalmi áldozatvállalás a nagyobb jó érdekében nálunk kb. annyira esélyes mint egy júliusi hófúvás.
A NER 12 eddigi éve alatt ezen nem változtatott, épp ellenkezőleg. Sikere egyik titka, hogy igyekezett és igyekszik azt a képet mutatni magáról, hogy mindenki a személyes előnyeit maximalizálhatja a NER által. Vagyis ha akármilyen más kormány jönne, kapnánk a nyakunkba egyrészt ugyanolyan tolvajokat, mint a mostaniak, viszont kapnánk “aufklérista” idiótákat, akik holmi környezetvédelem, társadalmi szolidaritás és hasonlók zászlóra tűzése után adót emelnének, azzal, hogy azt majd a szegényekre, cigányokra, barátrécékre és bagolyszenderekre költik. Illetve dehogy költik, hiszen mi tudjuk, hogy azt is csak ellopják, a cigányoknak, a barátrécéknek és a bagolyszendereknek ugyanolyan rossz lesz, mint most, csak néhány szadeszes majd Amszterdamban fogja magát a mostaninál is hülyébbre füvezni, a mi adónkból. Lófaszt a seggükbe. Inkább maradjanak a mostaniak. (Gondolom ebből nyilvánvaló, hogy miért van vérszegény eredménye az antikorrupciós kampányoknak. A nép tudja, hogy ezek lopnak, csak azt nem érzi, hogy tőle lopnak.)
Amikor azt vizsgáljuk, hogy azt az öccá’milliárdot miért nem költötték rá (évente tehát nagyjából egy fél stadionnyi összegről beszélünk) az energiafüggetlenségre, akkor itt találjuk az okokat.
Az egyik, hogy azt az évi 50-100 milliárdot ki is lehet osztani, miközben orosz olaj van. Egyszerűen falusiturimusba’ vagy valamelyik LAPÁTLOP operatív programban, mezei túlszámlázással. Ami ugye egy fordított lottó, hiszen mindenki kap pénzt, viszont random sorsolásos alapon néha valakit elvisz a rendőrség, hogy jé, ez itt korrupt. Kb. annyi esély is van erre mint egy lottóötösre, de újabban minden héten megnyeri valaki, el kell játszani Brüsszelnek, hogy itt korrupcióellenesség van kérem.
A NER egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ha van cash a pénztárban, azt ne ossza szét. A nép azt elfogadja, hogy 100 pénztárban levő forintból 60-at Pénztáros Lőrinc magának tesz el, de csak akkor ha minden 100 forintból elteszi és a maradék 40-et mindig kiosztja.
De ha nem osztaná ki, akkor ott a másodfajú lopás, az érdemi fejlesztések elbarmolása. Tegyük fel, hogy a célunk az, hogy a legkevésbé függjünk az orosz nyersolajtól. Az elmúlt 12 évben ezen dolgozhattunk volna kínálati oldalon (eltérő források feltérképezése, akár a szomszédos államokkal összefogva valahol az Adrián saját olaj-gáz kikötő építése, párszáz milliárd forint permanensen különböző olajpiaci pozíciókban tartása) és dolgozhattunk volna keresleti oldalon (Budapest átállítása autós ingázásról tömegközlekedő ingázásra, távolsági szállítás vasútra terelése, tömegközlekedési hálózatok reformja, energetikai korszerűsítések, megújulók arányának növelése EU-pénzből addig a mértékig, ameddig még nem okoznak hálózati gondokat.) Végül pedig dolgozhattunk volna azon, hogy a lakossági energiaáraink ne legyenek ekkora mértékben dotáltak.
Az eddiekből gondolom nyilvánvaló, hogy miért nem tett így a NER. Az olajkikötő egy külföldi beruházás, amelynek illeszkednie kell az ottani korrupciós sémákba. Az, hogy Magyarország mennyire sikeres ezekben…mikor is volt Hernádi vezérigazgató úr utoljára horvátba’ nyaralni? Aztán, százmilliárdok tőzsdei manőverekben? Hogy mi? Hogy abból legfeljebb pármilliárdot lehet kivenni ilyen-olyan tanácsadás címén, de a nagy részének effektíve bent kell lennie a bankban? Hogy annak jó lenne 10 éven át ugyanabban a szakértő kézben lenni? Amikor azt ki is lehetne osztani? Hány éves vagy királyfi? Átfogó közlekedési fejlesztések? Egymásra épülés? Együttműködés a helyi önkormányzatokkal, akkor is ha azok másik párthoz tartoznak? Amikor azt a pénzt ki is lehet osztani?
Konklúzió: olajfüggetlenségünk nemcsak azért nincs, mert Orbán az oroszok zsebében van (egyébként ott van) hanem azért sem, mert bármilyen olyan szakpolitikai vállalás, ami ezt csökkentené, a NER természetével ellentétes, mert ésszerű együttműködést és rövidtávú lemondást feltételez.
Innentől kezdve látható, hogy Orbánnak mindenképpen vétóznia kellene. Orbán azonban, Simicska Lajos örökbecsű mondása szerint: egy geci.
Önmagában az a tény, hogy Magyarország 12 év alatt (sőt, bővítve 18 év alatt, mert azért a legendás Emfesz még bőven a Gyurcsány korszakban alakult) nem volt képes leválni az orosz olajról, még nem lenne gond az EU-nak. Az EU alapja a kompromisszum. Vagyis az EU simán elnevezne olajembargónak egy olyan megoldást, ahol mi kapunk 1-2-3 év haladékot, ameddig vehetünk orosz olajat. A gond nem itt van.
A gond ott van, hogy ezzel párhuzamosan az EU, még az orosz támadás előtt elkezdte felszámolni azt a rendszert, ahol komplett országok csinálhatták azt, hogy EU pénzt lopnak ÉS betartanak az EU-nak. A kettő között választani kell. Az ukrajnai háború kiváló ürügy volt a lengyeleknek arra, hogy néhány tarthatatlan pozíció feladásával azt mondják, hogy ők inkább maradnának az EU-pénzeken hízásnál, és el tudják engedni a bíróságok betörését.
Orbán ragadt abban a pozícióban, hogy elfogyott a mozgástere. Egyrészt az oroszokkal nem tud látványosan szakítani. A magyar közmédiában évtizede ömlő orosz propaganda (a Nagy Oroszországban nincsenek bzzzz, oda van csapva a civilkedő bzzzz, rend van, szárnyal a vadászgép és dübörög a tank, a jövő nyugatja a kelet) és az orosz kulturális befolyás annyira megerősödött, hogy azzal szakítani egy fél-egyéves, tízmilliárdokba kerülő kampánnyal lehetne. Hogy ez a kampány miért nem indul el? Nos, ezen a téren minden összeesküvéselmélet kb. egyforma eséllyel indul, mert alighanem tényleg vannak személyes okai a dolognak.
Közben kéne valamennyit engedni a minden pénzt kiosztunk rendszerből. Nem sokat, de valami érdemi engedményt kellene tennie. Ezt viszont nem tud, mert az elmúlt 12 évben elmaradt fejlesztések miatt bármilyen gazdasági eredményt csak a következő csomagból tud felmutatni. Más szavakkal: aznap ahogy nem oszt pénzt Mészáros Lőrincnek, a CSOK-babaváró népnek, a közmunkásoknak, a KATÁ-soknak, vége az uralmának mert megszegi a társadalmi szerződését. A lopást elnézzük neki, mert az a szerződés része, a lopással nem szegi meg a szerződést. Ha nem fizet, azzal megszegi.
Innentől nem marad más választás, mint beleállni a vétóba, hátha ezzel ki tudja azt bulizni, hogy ne kelljen annyira megfelelnie a jogállamisági kritériumoknak. A magyar kérdés szokásosan az EU-s nagyhatalmi játszma egyik mellékszála lesz, kérdés, hogy Macron mennyire akar fájdalmat okozni a németeknek. Amikor ezt írom, épp a kassai reptéren áll az amerikai légierő egyik B-757 VIP szállítógépe, a fedélzetén Jill Biden first ladyvel. Szlovákiából Romániába megy. Vagyis a kérdésben amerikai nyomásgyakorlás is lesz.
Hogy mi lesz a vége? Nem tudom. Mindenesetre Orbán nagy tétben játszik. Hozzá van szokva, az uralma évek óta abból áll, hogy az előző esti nyereményt minden nap felrakja ugyanarra a számra a rulettasztalon. Eddig bejött…
