Mielőtt rémhír terjesztésért intézkedést foganatosítanának ellenünk, mindenképp tisztáznunk kell, hogy nincsenek ellátási gondok az üzemanyaggal, csak hát nagy iránta a kereslet (nem a zsömle kicsi).
A fel nem lépő problémák ellenére azért újabb intézkedések bevezetése szükséges. Lesz hatósági áras üzemanyag, de csak a 7,5 tonna alatti járműveknek, külföldi rendszámmal pedig a 3,5 tonna alattiaknak. Jó hír, hogy a képen (fotó: 444) látható AMG G63 típusú közbeszerző jármű össztömege 2,5 tonna körül van, így még német rendszámmal is dotált áron tankolhat.
Ahogy fentebb írtam, sajnos nem vonatkozik ez a magyarországon bejegyzett, 7,5 tonna feletti járművel rendelkező fuvarozókra sem, vagyis itt is picit módosul a piaci környezet állami hatásra. De ne legyünk igazságtalanok, hiszen az a választások zökkenőmentes lebonyolításának érdekében az állam a saját zsebébe is belenyúl, csökkenti a jövedéki adót is.
Azt most én nem látom, hogy a nagykereskedelmi árstop az vonatkozik-e a piaci kiskereskedelmi áron eladott üzemanyagra is, vagy hogy a fenében akar ez lenni, de az tisztán látszik, hogy a kormány elkezdte a saját főztjét komótosan kanalazgatni, illetve a saját, jól bevált stratégiája alapján a lehető legkisebb választói réteget szivatni. Most a fuvarozók maradnak ki egy körre a gazdálkodj okosanból. Persze ez a gazdaság más területeire is hatással lesz, de valószínűleg már csak a választások után. Vagyis a károk jelentkezésének elodázását láthatjuk ismét.
A Fidesz választási kampányának a lényege annyi, hogy amit lehet, a szőnyeg alá söpör, a kommunikáció pedig kizárólag arról szól, hogy béke van, de csak addig, amíg az országot háborúba rángató ellenzék nem kerül hatalomra. Az üzenet természetesen hazugság, de rettentően egyszerű és szélsőséges, így akár sikeres is lehet.
Még bőven az orosz-ukrán háború előtt arról beszéltünk a vezérfőszerkesztővel, hogy Orbán túl korán szórta a nyakába az szja visszatérítést a népnek, az eufória a választásokig nem fog kitartani. Hát már megint igazunk volt, de akkor még mi sem tudtuk, hogy mennyire. Azóta túl vagyunk egy 400 forintos euró árfolyamon, egy menekültválság közepén csücsülünk, az infláció elszaladt, az üzemanyag árstop gyakorlatilag tarthatatlan. Orbánt pedig kurvára nehéz kimosdatni abból a szarból, hogy Európa és Magyarország biztonságát veszélyeztette néhány olyan orális aktusért cserébe, amiben ráadásul ő helyezkedett el térdelő pozícióban.
Magyarország viszont előremegy, nem hátra, ezért még három hétig fenn kell tartani a látszatot, további unortodox varázslatokra lesz szükség, hintapolitikára a NATO-ban és az Unióban. Fullba kell nyomni a kretént, ami mondjuk testhezálló feladatnak tűnik. Ilyen körülmények között nem nagyon van értelme a választások várható eredményéről beszélni, nézni a közvélemény-kutatások prognózisait. Ez akár a voksolások előtti 24 órában is teljesen megfordulhat.
A háború Orbán szempontjából nem minden tekintetben jött rosszul. Választóik legalább annyira hülyék a történelemhez, mint a matematikához, így simán le lehet egyszerűsíteni Magyarország szempontjait arra, hogy hát az ukrán nyelvtörvény rossz, tehát gyerekeket lebombázni jó, legalábbis teljesen érthető és elfogadható következmény. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy minél inkább kimaradjunk belőle. Végülis beköszöntött egy olyan irracionális körülmény, ami mind a Fidesznek, mind pedig a törzsszavazóinak egy ideális közeg. Lehet biológiai laborozni, kárpátaljázni, trianonozni és usázni. Mindezt egyelőre még kényelmes fotelból elkövetve.
Ezzel szemben az ellenzék nagyjából annyit tud felajánlani, hogy ennek az idilli állapotnak véget vet, miközben várja az újabb rémhírterjesztőt, aki most már a hatósági fenyegetés ellenére is hajlandó kicsit fellibbenteni a fátylat a NER okozta károkról. A jövő a véletlenen múlik.
