A Fidesz ingatlanadó bevezetésére készül, melyet a rezsicsökkentés reformjának nevez, és amely jelenlegi formájában (többek között) a Fidesz szavazóbázisát fogja nagyon csúnyán és igazságtalanul megadóztatni.
2010 januárjában Mádi László, a fideszes második vonal egyik bejáratott embere az MTI beszámolója szerint a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének rendezvényén beszélt arról, hogy szerinte mik a Fidesz elképzelései. Mádi nem fedte fel a Fidesz konkrét terveit. Mindössze annyit mondott, hogy bár rövid távon nem bevezethető, kellő előkészítés és a társadalommal folytatott egyeztetés után bevezethető az ingatlanadó.
Mádit ezek után villámgyorsan lekapták a kétharmadra készülő Fidesz listájának biztos bejutó helyéről, és mindenféle negyedvonalbeli háttér-állásokba száműzték, ahonnan nem is tért vissza az élvonalba soha többet. Mostanra szerintem ezt inkább szerencsés dolognak tartja.
Azóta nagyot változtak az idők. Az alapkamat 0,75% híján ugyanannyi, mint Bajnai alatt, (és a FED tegnap emelt 0,75%-ot Amerikában, szóval a magyar is kénytelen lesz feljebb menni) az államadósság magasabb, az euró majd’ kétszer annyi forintot ér mint akkor, és most már nem kell társadalmi egyeztetést se tartani a vagyonadóról, ahogy szegény Mádi gondolta.
Kezdjük egy kis alapozással, milyen adók vannak?
1) Fejadó: minden adóalany, függetlenül a tényleges jövedelmétől vagy vagyonától egy bizonyos összegű adót fizet. Magyarországon ilyen volt a reformig a KATA: a vállalkozók 12 millió bevételig egy fix összegű adót fizettek. Előnye, hogy egyszerű és nem kell hozzá különösebb ellenőrzést tartani, hátránya, hogy semmilyen módon nem igazítható a tényleges adófizetési képességhez.
2) Jövedelemadó: minden megkeresett 100 forint után x forint befizetendő az államkasszába. Nagy előnye hogy segítségével (társadalmilag) igazságos adórendszert lehet csinálni, a gazdagok és szépek egy többkulcsos jövedelemadó-rendszer segítségével segíthetik kevésbé szerencsés polgártársaikat. Hátránya, hogy társadalmi feszültségeket szül (“miért tartsak én el egy …”?) és hogy a jövedelem eltitkolására ösztönöz, ahol nincs megfelelő adófizetési morál.
3) Forgalmi adó: minden megvásárolt 100 Ft áru vagy szolgáltatás után fizetendő 27 Ft az államkasszába. Nagy előnye, hogy nem lehet előle elugrani. A kisvállalkozói szektor ugyan dolgozhat számla nélkül (egyúttal a jövedelemadó alól is kibújva) de amint a pénzéből nagyvállalatnál (pl, Lidl) vásárol, vagy valamilyen jelentősebb vagyontárgyat (autó) vesz, be kell fizetnie az áfát. Persze pont az autó esetében megúszható az áfa, nem véletlen a benzinárstop, a magyarok jó részének legalább 27%-kal jobb autója van annál, mint amit megengedhet magának. A nagy hátrány, hogy ez az adó a társadalmi igazságtalanság melegágya. Miért? Mert az alacsony jövedelmű ember jövedelme nagyobb részét költi megélhetésre, mint a magas jövedelmű. Ahol a család két, viszonylag alacsonyabb fizetést oszt be a papa-mama-gyerekek megélhetésére, ott minden tranzakció áfás lesz. A magasabb jövedelmű család, ahol megtakarítani is tudnak, a megtakarított pénzét nem teszi bele áfás tranzakciókba (nem vesz érte semmit a boltban) így ez a jövedelme nem esik 27% adó alá.
4) Vagyonadó: bizonyos vagyontárgyak értékének valamekkora %-át minden évben befizetik az államkasszába. Nagy előnye hogy nem lehet előle elugrani, ott a ház, tessék fizetni. Hátránya, hogy csak stabil, jól beállt gazdaságok esetében működik és nagyon átgondolt szabályozást igényel. Hiszen ha pl. tisztán négyzetméter-alapú, akkor nagyon rosszul fog járni a falusi Kádár-kockában élő nyugdíjas néni, míg a belvárosi, 50-60 m2 lakásban élő ember röhög a markába. Ingatlanadó bevezetéséhez nagyon-nagyon alapos felmérésekre van szükség. Történelmi tanulmányainkból emlékezhetünk pl. arra, hogy Mária Teréziának évtizedes projektje volt a jobbágytelkek méretének standardizálása, és annak kidolgozása, hogy hol, és mi tekinthető egész- fél- negyed stb. jobbágyteleknek, és utána lehetett meghatározni a jobbágyság adóztatásának kereteit.
Ennyit az általános bevezetésről, nézzük most, hogy milyen a magyar adórendszer?
A magyar adórendszer a két lehetséges módszerből (együttműködő vs. útonálló) az útonálló módszert alkalmazza, vagyis nem arra épít, hogy az állampolgárok, belátva, hogy a közszolgáltatásokért fizetni kell, majd önként befizetik az adót, hanem arra, hogy az állampolgárok nem akarnak adót fizetni, ezért rá kell őket kényszeríteni. Persze, a jelen állapotokat tekintve ez így van jól, hiszen ki a fene fizet szívesen szochót meg tb járulékot, amikor egy Szeged méretű egyetemvárosban be kell zárni az urológiai osztályt, mert nincs urológus. A NER-nek lett volna 12 éve normális adórendszert csinálni, nem tette.
Ennek megfelelő a magyar adórendszer szerkezete, vagyis nem az a szempont, hogy az adórendszer igazságos, a népet együttműködésre serkentő legyen, hanem próbálja elkapni ott, ahol tudja. A kisvállalkozóktól egész mostanáig fejadót szedett, egy “te nem kérdezel semmit és én se kérdezek semmit” alku keretében. Azoktól a helyektől, ahol kénytelenek bérszámfejtést csinálni, magas adókat szed, elsősorban a TB fenntartására szedett járulékok formájában. De ne legyenek illúzióink, ezek nem meghatározott feladatra beszedett járulékok, hanem általános adók, hiszen az állam a TB-t nem tartja fenn, csak névlegesen, hiába van egy épületre kiírva, hogy kórház, ha nincs ott orvos. Végül pedig Európa legmagasabb áfájával mindenkit megadóztat, aki a boltba bemegy. Ezért útonálló-adóztatás: az állam ott áll a pénztárnál, és azt mondja: nem érdekel, hol szerezted a pénzed és mennyi adót fizettél utána, én itt és most elveszek belőle 27%-ot, akkor is ha ötvenezer forint fejadót fizettél, meg akkor is ha fizetésed fele ment be az államkasszába, meg akkor is ha nettó nyugdíjat fizet neked az állam.
A magyar adórendszer nem jó, de ezt a körülményt az elmúlt 12 évből tíz és fél évben leplezte az a körülmény, hogy Magyarországra ezermilliárdos nagyságrendben ömlött olyan pénz, amelyhez a magyar gazdaságnak, a magyar gazdaság jó vagy rossz mivoltának semmi köze nem volt. Az összes fideszes, vagy a fidesz propagandának bedőlő ismerősömtől végighallgattam a “de a számok rendben vannak” c. és kezd. nótát arról, hogy államadósságban, növekedésben mennyire jól állunk. Igen, csak ennek alapvetően három oka volt: 1) a világon mindenki jól állt a hitelbőség miatt 2) az érdemi gazdaság nélkül maradt vidéki nagyvárosainkba multicégek települtek, nagyrészt azért mert az állam mindenféle trükkökkel nagyon alacsony adót ígért nekik az alacsony bérek mellé 3) ömlött Magyarországra az EU pénze.
Először a covid sokkolta a gazdaságot, amikor megdőlt a mindenkinek jól megy tétel. Ez kihatott a multik magyarországi fejlesztéseire, amelyek idén kezdenek újra felpörögni, aztán jött a konfliktus az EU-val, amikor Orbán Viktor – brüsszeli emberei figyelmeztetései, később könyörgései ellenére – csúnyán elmanőverezte magát, még azelőtt, hogy Putyin ukrajnai agressziója végleg sarokba szorította volna.
Most, hogy rövid időn belül a második sokkot (covid, majd Putyin) kéne kivédeni, és az eddigi bevétel nincs a láthatáron se, hirtelen, sokkszerűen jelentkezik, hogy a magyar adórendszer egész egyszerűen nem arra van kitalálva, hogy a magyar költségvetést felszínen tartsa.
Az állampolgárok pedig egyszerűen elszoktak attól, hogy a magyar költségvetést az adójukkal tartsák a felszínen. Ugyanaz a modell, mint Kádár gulyáskommunizmusában, csak itt nem a Fekete János által intézett hitelek, hanem az EU pénze volt annak az illúziónak az alapja, hogy a dolgok rendben vannak. A KATA reformjában se az a baj, hogy többet kell fizetni, hanem az, hogy komplett családok százezrei alapozták a létüket egy bizonyos adórendszerre. Ennek megfelelően vettek fel hitelt, vettek lakást, autót, tervezték a gyerekek taníttatását.
De a katások egy kis csoport, akinek a megadóztatására a kormány használhatja az oszd meg és uralkodj elvet. Az ingatlanadó jobban fog fájni.
A gázáremelés ugyanis ingatlanadó
Eddig a gázt a magyar a világpiaci ár alatt kapta, és a legtöbb magyar elég buta ahhoz, hogy ne vegye észre az összefüggést: azért nincs a kórházban orvos, az iskolában tanár, mert a rájuk költendő pénzt arra költik, hogy olcsó legyen a gáz és a villany.
Most egyik pillanatról a másikra a gáz ára az ingatlanadó bevezetésének alapja lesz. Az eddigi, világpiaci ár alatti árazásról azonnal áttérünk a világpiaci ár többszörösére (pedig a világpiaci ár maga is többszöröse a tavalyinak, és meredeken emelkedik egész addig, ameddig a Putyin-Biden játszma el nem dől).
A kormány hű marad az eddigi, útonállás jellegű adóztatáshoz. Az ingatlanadó bevezetésének nehézségeiről történelmi tanulmányainkból is tudunk, ahogy a kapuadó után muszáj volt bevezetni a füstadót (más országokban az ablakadót) mert az emberek az ingatlanadót is megpróbálták elkerülni.
A gázáremelés: füstadó
Megtehette volna a kormány, hogy éveken keresztül felméri pontosan az ingatlanokat, a gázártámogatás megfelelően modern szabályaival arra ösztönöz, hogy mindenki nagyon pontosan mért szabályozás alapján fizessen, adózási övezeteket alakít ki (ahol pl. Siófokon a 7-es úttól délre eső lakónegyed másképp adózik, mint a 7-es úttól északra levő nyaralók), de nem ezt teszi.
Azt teszi, hogy ahol fűtenek, ott adót kell fizetni. A gázár világpiaci ár feletti része, az egész egyszerűen füstadó, amellyel az EU-s beruházások után bejövő áfa-bevételek kiesését akarja pótolni az állam. Ennek az adónak én alighanem a nyertese leszek, az 50m2-es, jól szigetelt lakásommal, de a tágabb ismeretségi körömben van olyan család, amelyik már azon gondolkozik, hogy a nagyi lakásában lecsavarják a fűtést, és a nagyi a telet a családnál töltik.
Ezen kívül megszívatják azokat az embereket, akiknek előzőleg óriási kedvezményeket adtak azért, hogy költözzenek nagyobb, ezért több energiával kifűthető házakba, ráadásul azért hogy ott gyerekeik legyenek, akiket bajos 18 fokra fűtött szobában tartani, már ha az ember elhiszi magáról, hogy ő egy középosztályos polgárcsalád, akinek egészséges, jól táplált, jól taníttatott, a nélkülözést hírből sem ismerő gyerekei vannak.
Ezért gondolnám én minden civil- és pártkötődésű tüntetés-szervező feladatának, hogy vetesse észre az emberekkel, a jelen írásnál valamelyest rövidebb formában, hogy a gaz adócsaló katások és az ősztől hatszor annyit gázra fizetők bizony ugyanannak a dolognak az áldozatai.
Meséljem el a munkával és erőforrásokkal adózók történetét is?
