Bár az iskolanyitás időpontja már korábban rendeletben lett rögzítve, az ezzel kapcsolatos tanácstalanság és pánik új erőre kapott, amint a kormányülést követően Doktor Miniszter Elnök Úr is megerősítette az “ítéletet”.
Ha a körülményeket nézzük, akkor mindenképp pozitívan alakulnak az oltással kapcsolatos számok. Világviszonylatban is jól haladunk. Ha kismértékben is, de elkezdtek fellélegezni a kórházak, a pozitiv tesztek aránya pedig csökkeni látszik. A napi halálozási adatok egyelőre még nem követik a trendet, de pár napos eltéréssel ennek is be kellene következnie. Azért nem lehet ezt biztosan állítani, mert a húsvéti zsezsgés és az azt követő lazítások hatása még nem ismert.
A tisztán járványügyi helyzet mellett persze vannak gazdasági, társadalmi és politikai tényezők, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gazdasági hatást nagyon nem érdemes elemezgetni, sokan a küszöböt, vagy éppen saját karjukat rágják. Az anyagi források kiapadóban nagyon sok család és vállalkozás esetében. A társadalmi hatások szintén katasztrófálisak. Össznépi depresszióról és hisztéria közeli állapotról lehet leginkább beszámolni, ez pedig igen szoros kapcsolatban áll a politikai döntések alakulásával.
Orbán Viktor pedig első sorban politikus. Másod sorban is. Nyilván minden szempontot megvizsgál, de azért nagyon más célja nincs azon kívül, hogy a legkisebb politikai veszteség árán keveredjen ki ebből a káoszból. Igazából a járványügyi intézkedéseket a harmadik hullám esetében teljesen elbaltázta. Későn zártunk, halálozások tekintetében pedig az élre törtünk. Ezen nagyon már nem lehet változtatni. Az oltások beadása rendben halad, idővel meglesz az eredménye is, így az ő szemszögéből nézve érdemesebb a gazdasági és társadalmi állapotokra koncentrálni, ami nem igazán realizálódhat másban, mint könnyítésekben. Pontosan tudja, hogy ha megnyitja az óvodákat és az általános iskolákat, akkor a szülők jelentős része nem fogja bevinni a gyereket, míg másik része fellélegzik, hogy végre be tudja adni valahová, elmehet pénzt keresni. Hogy közben a szülők egymást tépik és a pedagógusokat kínozzák? Járulékos haszon. Éppen a mai hírekből derült ki, hogy a választópolgárokat a tények nem befolyásolják, pártpreferenciák alapján is el tudják dönteni, sokan halnak-e meg ma Magyarországon, vagy sikeres-e a járványkezelés. Tehát az együttműködés és egyetértés kizárható.
Az iskolák megnyitása mindenképp a kontaktusok számának növekedésével fog járni, amit az átoltottság fog némiképp ellensúlyozni. Az eredményt még megsaccolni sem könnyű, de egy biztos, ha pár napra rá újabb enyhítések lépnek érvénybe, akkor sokkal kellemesebb lesz egy kocsma teraszán, sör mellett búslakodni a napi háromszáz halotton, mint otthon a lakásban. Ha esetleg ennél jobban alakulnak a számok, akkor meg pláne. Hát körülbelül ennyi a nagy terv, szerintem. Egyszerű, mintha egy paraszt gyerek találta volna ki, de ettől még működhet. Az emberek minden anyagi nélkülözést megtorolnak, de ezen kívül minden mást képesek elfelejteni pár hónap alatt. A rengeteg halottat is.
Az iskolákkal kapcsolatban én annyit tudok mondani, hogy mindenki saját lehetőségei és meggyőződése alapján hozza meg azt a döntést, hogy beadja-e a gyereket. Viszont ne csapjuk be magunkat. A járványügyi körülmények a legkisebb mértékben sem indokolják azt, hogy hétfőn egymillió gyerek felkerekedjen. A helyzet borzalmasabb, mint bárhol Európában. Gazdasági és szociális okok sok esetben szükségessé teszik ezt a lépést, de ez egyénenként eltérő. Akinek nincs más lehetősége, vagy már minden szempontból a végét járja, ne legyen miatta lelkiismeretfurdalása, ha mégis elengedi a gyerekeket intézménybe. Az a helyzet állt elő, hogy a döntés és a felelősség súlya is a szülők és a pedagógusok ölébe hullott, tehát belepofázni sincs joga senkinek. Pepita Ofélia meg csak gitározzon, amíg megteheti.
