A tegnapi Partizános beszélgetés megihletett, úgyhogy íme gondolataim a polgári engedetlenségről.
Ahogy a műsorban is elmondtuk, olyan nincs, hogy a polgári engedetlenség egyben formálisan jogszerű is legyen, hiszen pont az a lényeg, hogy az állampolgár – erőszakmentesen – tudatosan jogszabályt szeg.
A kérdés az, hogy az állampolgár mit akar vele elérni.
Lehet a cél tisztán tiltakozás. A XX. század történelme tele van híres békés tiltakozókkal, akik önmaguk számára azt érték el, hogy megbüntették őket, vagy épp meg is haltak. Cselekedetük viszont elindított valamit, tömegeket ébresztett rá a helyzet tarthatatlanságára.
Üzleti vállalkozásoknál én ezt nem látom önmagában elegendőnek. Két okból.
Az egyik az, hogy a magyar társadalomban a szolidaritás világviszonylatban is kirívóan alacsony. Az orvos zsebre dolgozó fehérköpenyes szemétláda, az ügyvéd az ügyfeleit átverő semmittevő szemétláda, a kocsmáros a piát extraprofittal áruló kapzsi szemétláda, mindenki szemétláda, ha kinyitja a száját. Magyarországon, ha lenne egy “gondozóik által megerőszakolt fogyatékos árvagyerekek” tüntetés, arra is találnák pár ezer (pár tízezer) embert, aki valamiért a gondozóik által megerőszakolt fogyatékos árvagyerekekben is képes meglátni a rohadék szemétládát. Ez az az ország, ahol több millió ember lelkesen helyesli, hogy kisgyerekes családokat éheztessenek egy tűző napra kitett konténerben, ameddig “maguktól” vissza nem takarodnak Szerbiába. Ne várja tehát senki, hogy ha kiáll és elmondja, hogy rossz neki, akkor majd sajnálni fogják.
A másik dolog amire figyelni kell az, hogy a járványügyi korlátozásokat nem mindenki egyformán utálja. Ez a járvány nem okoz olyat, hogy oszladozó hullák hevernének mindenütt az utcán, és számos ember érzi azt, hogy a sógora unokatestvérei között sincs beteg, viszont ő meg rohamosan szegényedik. De ugyanennyi ember élte át azt, hogy rokona, barátja egy szép napon elkezdi elsózni a levest, majd egy hét múlva szólnak a kórházból, hogy lehet menni a papírokért. Nehéz tehát azt mondani, hogy azért nyisson ki az étterem, mert nincs is járvány.
De azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a kocsmától a tánciskoláig nem a járvány miatt tartanak zárva a helyek, hanem azért mert a kormány bezáratta őket. A kormány intézkedéseit mindenkinek be kell tartani, viszont mindenkinek joga van azok szükségességét és arányosságát kétségbe vonni.
A polgári engedetlenség ennek fontos eleme, de szerintem legalább ugyanilyen fontos az önszerveződés, több okból is.
Ha egy üzletember azon dühöng, hogy a rohadt kormány miatt nem megy az üzlet és ő most dafke kinyit, az polgári engedetlenség ugyan, de majd a bíróság előtt esélytelen lesz megvédeni. A bíró nem mondhat majd mást, hogy te kedves üzletember, mindenki másnak is rossz. Mindenki másnak kidörzsöli a maszk a bőrét, romlik egy fél dioptriát a szeme, mert nem tudja hordani rendesen a szemüvegét a maszk miatt, nem tud rendesen dolgozni, mert közben a gyerekeit kell pesztrálnia, mert zárva az iskola, és így tovább. Ők nem szegik meg tudatosan a szabályokat, maga meg igen, hát miért ne büntessem meg? Az én dolgom az, hogy megbüntessem, mert ha nem tenném meg, holnaptól mindenki úgy gondolná, hogy a magyar jogszabályok kedves ajánlások csak.
Bármilyen bíróság előtt hatékonyan fellépni adatok alapján lehet. Ennyi a bevételkiesés. Ennyire nem ér semmit, amit a kormány ad. És főleg ilyen és ilyen óvintézkedések mellett ugyanilyen hatékonyan lehetne védekezni a járvány ellen, mert tök mindegy, hogy az üzlet előtt állva papírpohárból kávéznak az emberek, vagy kitehetek legalább fele annyi asztalt, mint amennyire egyébként engedélyem van, és úgy kávéznak. Ezt nem az ujjából kell kiszopni senkinek. Van a vendéglátósnak (vagy más szolgáltatónak) orvos, mérnök, ügyvéd vendége, akikkel össze lehet állni, hogy nézzük át a WHO ajánlásokat a védőtávolságról, dolgozzuk ki, hogy azt hogy lehet egy alaprajzra rátenni. Találjunk ki valamiféle fertőtlenítési protokollt, mit tudom én, hogy minden asztalon legyen fertőtlenítő, írjunk bele a mosogatási módszerbe még egy kör öblítést, és így tovább.
Ezeket aztán össze lehet írni egy közös módszertanba, és azt el lehet nevezni valaminek. Például Felelős Vendéglátóhely Ajánlásnak (FVA). És azt mondani, hogy a polgári engedetlenség úgy lesz, hogy aki kinyit az az FVA alapján nyit ki. Egyben fel lehet hívni a többi szakmát a balett-táncostól a kőfaragókig, hogy maguk is dolgozzák ki a felelős ajánlásaikat.
Hozzáteszem, hogy ezt azokban az országokban, ahol a kereskedelmi és iparkamarát nem egy magát a csúcsra felnyaló kretén vezeti mint nálunk, ott ezt a kereskedelmi és iparkamara szokta megcsinálni.
Végül pedig: a tömeges önszerveződés az, amire a magyar kormány azonnal reagál, méghozzá rugalmas elszakadással, kontrollált visszavonulással, ahogy egy 200 fős tüntetésre azonnal elrendelték, hogy akkor előre kifizetik a bértámogatást. Ha országosan 1500 étterem mondja azt, hogy bárki által elolvasható, orvosok, mérnökök, jogászok bevonásával írt szabályok alapján kinyit, és a szabályzatot be nem tartókat azonnal és figyelmeztetés nélkül kiküldi az üzletből, arra a kormány nem tudja azt reagálni, hogy “pár ember hőzöng, és sorosgyurcsánymigránsokrezsi”. Illetve de, tudja ezt reagálni, csak utána rögtön soványmalac vágtában visszavonul és másnap reggel Budai Gyula vagy valamelyik másik, arcbőr helyett kevlárpáncélt hordó beszélő fej bejelenti, hogy ezt valójában mindig is így akarták, sőt ők találták ki.
