Pár napos hír, hogy elítélték a Hadházy Ákost korábban rágalmazó személyt, aki állította, hogy a rágalmakra két nersajtó-orgánum beszélte rá. A két nersajtó-orgánum nem nevezte meg a cikkek szerzőit, így azok az alakok, akik ezt tették, el fogják kerülni a felelősségre vonást.
Ez a hír több érdekességre is rávilágít, amelyekről érdemes pár sorban megemlékezni (igen, itt most eszembe jutott, hogy megállunk-e másfél oldalból…)
A NER hajnalán lett új sajtótörvényünk, amelynek egy nemzetközi összehasonlításban is korszerű eleme a forrásvédelem, amely egyébként a jogállam egyik alapja is lehetne. Nagyon egyszerűen: az újságíró megtagadhatja a választ arra a kérdésre, hogy az információ kitől szivárgott ki hozzá. Ez megkönnyíti az újságíró hatalmat ellenőrző funkcióját, hiszen ha megszerzi az emberek bizalmát és azok beszélnek neki, akkor az informátorait megvédheti azzal, hogy nem fedi fel őket, és a hallgatásáért semmilyen retorzió nem érheti.
És itt jön az, hogy a jog megalkotásakor és alkalmazásakor is mekkora jelentősége van a jogon kívüli feltételeknek. Például annak, hogy a nersajtó nem sajtó. A G-nap körüli hercehurca idején és főleg a vissza-G-nap után elment onnan mindenki, akiben bármennyi újságírói önérzet is volt. Ami most van az, propaganda, aki a forrásvédelmet rendszeresen arra használta, hogy a legnagyobb disznóságokat is leírhassa, mondván, hogy ezt neki a forrás mondta.
Jogállami bíróság ilyenkor szokta azt mondani, hogy hát kedves újságíró, én toronymagasan teszek arra, hogy milyen forrás mondta neked. Függetlenül attól, hogy azt gondolom, hogy van vagy nincs forrásod, nyilvánvaló valótlanságokat nem írhatsz le. A forrást ellenőrizni is kell ám. Durr a büntetés.
De már ott tartunk, hogy a nersajtó nem hoz le jogerős ítélet ellenére helyreigazítást (most utaltam át épp a végrehajtónak némi pénzmagot, megyünk helyreigazítást végrehajtani az origo ellen) és baszik megnevezni a saját szerzőit.
Az angolszász jogban ezt a bíróság megsértésének (contempt of court) nevezik és bűncselekmény. Nem tudom, hogy kell-e ezért nekünk külön Btk. tényállást csinálni, különösen hogy az ügyészség szabotálná, de az biztos, hogy erre már rég annak kéne lenni a gyakorlatnak, hogy a jelenleg magát alázatos csinovnyikként az ilyesmiből kivonó bíróság milliós bírságokat osztogasson, amikor erre megvan a lehetősége. Én azt se tartanám ördögtől valónak, hogy ez közérdekű bírság legyen, amelynek valamekkora százalékát, vagy akár az egészet, a felajánlott 1%-ot arányában év végén ki kellene fizetni civil szervezeteknek.
Nem közli le a helyreigazítást/elégtételt? Minimális egymillió, fél éven belül ugyanilyenért minimális ötmillió, maximális húszmillió forintos bírság, be egy kalapba. Nem adja át a gyereket ítélet szerint kapcsolattartásra? Nem hagy fel a birtokháborítással? Ott is repkedjenek csak az inkasszók. A végén azt a pár százmilliót pedig ki lehet osztani az 1%-ra jogosult szervezetek között. De ilyen úgyse lesz, lapozzunk.
