Nagyon sok témát érintő és érdekes interjút adott pár hete Erő Zoltán, Budapest főépítésze az Azonnalinak.
A Rákóczi út tengelyének forgalomcsillapításáról beszélve azonban volt egy mondata, ami mellett ne menjünk el szótlanul:
>>Én erősen vitattam például azt is, hogy a kerékpárutat az Erzsébet hídon át kellene vinni. Az egy magas híd, most is nagyon kevés biciklista megy a járdán. De ott van két kiváló kerékpáros híd, a Szabadság híd és a Lánchíd. Kerékpárutat ezeken keresztül kell átvezetni.<<
Alapvető tévedés, hogy ott kell “kerékpárutat” építeni, ahol már kerékpároznak. Az elmúlt évek összes kerékpározást segítő fejlesztése azt mutatja, hogy ahol helyet adnak a kerékpározásnak, ott azok is bringára váltanak, akik korábban nem így tettek.
Bár az Erzsébet hídon tényleg nem sokan járnak _még_ át biciklivel mondjuk a Szabadság hídhoz képest, ennek nem a magassága az oka, hanem az átjárhatatlansága. Vannak az Erzsébetnél magasabb hídjaink is. Ilyen például a Rákóczi híd, vagy a rendszeresen biciklis forgalmi rekordokat döntő Árpád híd. Mindkettőn van kerékpárút.
A gyér Erzsébet hídi biciklis forgalom egyik oka, hogy szinte lehetetlen átjutni Pestről Budára.
Egyik lehetőség, ha szabálytalanul a buszsávban tekerünk izomból, hogy ne érjen utol a busz, vagy a BKK járműveit – helyesen – magunk elé engedve ízlelgetjük a fekete szmogot.
A másik lehetőség a szabályos, de veszélyes. A KRESZ szerint – ahol nem engedik a buszsávban kerékpározást – a buszsávtól eggyel balra, az autóforgalomban kell közlekedni. Aki már próbálta, vagy el tudja képzelni, milyen, amikor a buszok szele lökdös jobbról és a Rákóczi út forgalma centiz le balról, akkor érteni fogja, miért bicikliznek kevesen az Erzsébet hídon.
A másik akadály Pestről Budára biciklizve nem is a Hegyalja út, hanem az autópálya jellegű budai hídfő. Bár egész jó lendületet lehet venni rajta az Attila út felé, és a felüljáró kanyarodósávjai közti versenyzésnek is van egy fílingje, azért érthető, ha az erre járók inkább a tolósín nélküli lépcsőn próbálják lecipelni a bringájukat a hídról, miután áttekertek az északi járdán.
Budáról már valamivel könnyebb átjutni Pestre bringával. Bár itt is jelentkezik a buszsáv probléma, de a budai rakparton vezető bringaút déli járdába torkolló felvezetésének kiépítésével szemlesütve, de elismerte a főváros, hogy nem igazán tudja megoldani a kérdést, de foglalkozik vele. Persze az Erzsébet híd déli járdáján sem szabályos áttekerni, de nem hallottunk még emiatt büntetésről. A pesti hídfőtől viszont innen sem könnyű tovább menni a Ferenciek tere és az Astoria irányába a Kossuth Lajos utcán.
A Magyar Kerékpárosklub már 2009-ben felhívta erre a figyelmet egy szabályosan, a buszsávtól balra vezető forgalmi sávba szervezett csapatos tekeréssel. Az esdmény plakátját ma is az irodánk falán őrizzük.
A főépítész azt javasolja, hogy Lánchíd vagy a Szabadság híd felé kerülve keljenek át az emberek biciklivel a Dunán, miután elértek az Erzsébet hídig a majdan forgalomcsillapított Kossuth Lajos utcáról.
A Szabadság és Lánchíd közt két kilométer van. Budán egy szűk és balesetveszélyes gyalog-kerékpárút köti össze őket, Pesten meg semmi. A Szabadság hidat rég kinőtte a biciklis forgalom. A forgalomcsillapított Kossuth Lajos és Rákóczi út megnövekedő biciklis forgalmát több kilométeres kerülőre terelné, mert a mai állapotában kevesen bicikliznek az Erzsébet hídon?
Azt üzennénk a főépítésznek, hogy a már kerékpározókat és a kerékpározásra nyitott embereket (a budapesti felnőttek több mint 70%-a, micsoda növekedési potenciál és lehetőség egy élhetőbb városhoz!) nem több kilométeres kerülőkre kell kényszeríteni Budapest történelmi belvárosában, hanem helyet kéne adni nekik, hogy könnyebben tekerhessenek. Mert megérdemelnék, és a város is jól járna vele.
Ki tudja, valószínűleg még a főépítész is szívesen tekerne át Budára a Városház utcából egy bringabarát Erzsébet hídon.
