A nap egyik érdekes híre (nem tudom, hogy bárki fogja-e még hozni magyarul) az, hogy a LegalZoom tőzsdére megy. Az IPO (initial public offering) helye a NASDAQ tőzsde lesz, ahol hagyományosan az ilyen tech cégek részvényeivel kereskedni szokás.
Nade mi a LegalZoom és miért érdekes ez, legalábbis nekem?
A LegalZoom az amerikai ügyvédek réme. Amikor azt hallgatjuk itt Magyarországon, hogy egyszer majd a technológia és a mesterséges intelligencia elveszi az ügyvédek kenyerét, akkor a LegalZoomot kell megnézni.
Ez lényegében egy adatbázis és egy algoritmus, amely segít szerződéseket, végrendeleteket, egyszerűbb kérvényeket megírni. A szerződések, végrendeletek, egyszerűbb kérvények pedig az ügyvédi munka 70%-át teszik ki, ha nem számoljuk bele a védőügyvédi munkát.
Persze itt Kelet-Európában mindenkinek eszébe jut a vicc a szovjet hajnyíró gépről. Jogászoknak talán még az is, hogy ezek az amerikaiak hogy a fenébe tudják ezt megcsinálni, ahol 50 tagállami rendszer mellett a szövetségi jogot is figyelembe kell venni, plusz az esetjogot.
Nos, rengeteg munkával. Nyilván rengeteg jogászi munkaóra van benne, és legalább ugyanennyi programozói. De mára egy amerikai átlagember vagy átlag kisvállalkozó (ebbe beleértendő egy 100-200 alkalmazottat foglalkoztató cég is ám) jogi támogatását elég jól elviszi egy LegalZoom előfizetés. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert egy bizonyos előfizetési szint fölött jár tényleges ügyvédi támogatás is, óradíjban elszámolva. Tehát a mesterséges intelligenciával kombinált iratminta-gyűjtemény még messze nem váltotta ki a tényleges jogi tanácsadást.
Viszont amit lehet automatizálni, azt már automatizálta, és ezáltal olcsóvá tette. Ezzel az ügyvédi praxis egy jelentős részét úgy tette elavulttá, ahogy a fényszedés megjelenésével a nyomdai szedők és gépmesterek nézhettek új állás után.
Magyarországon ez még odébb van, két okból: az egyik hogy a magyar gazdaság mérete mellett nem nagyon éri meg “lefejleszteni” a magyar jogra az algoritmust. Ezt mindenki egyénileg csinálja, nagyobb ügyvédi irodák, vagy a technológia iránt érdeklődő kisebbek fejlesztik a maguk iratmintáit, hogy csökkentsék a “meddő” (nem tényleges jogi munkával, hanem papírgyártással töltött) munkaórák számát, ezáltal növelni tudják a kapacitást. Vagyis a folyamat zajlik, csak egyelőre nálunk a humánerőforrás olcsóbb, egyrészt mert van 10000 ügyvéd, másrészt mert nincs annyi ügy, hogy egy LegalZoom (LawDepot, RocketLawyer, több hasonló cég is van) lokalizációt megérje bárkinek csinálni, kb. milliárd forintos befektetés mellett.
A másik akadálya a dolognak a magyar bíráskodás állapota. A LegalZoom üzleti modelljének a lényege az, hogy bíróságálló. Nyilván van 57 oldal apró betű, hogy ha a szerződést perbe kell vinni, nem garantálnak semmit, de azért az átlag ügyfél bízhat a sikerben.
Egyrészt a jog aktuális állásának megfelelő, igényesen megírt szerződés tényleg védi az aláírókat egymástól. Másrészt van egy olyan hatása, hogy ha elviszik egy peres jogászhoz, az széttárja a karját, hogy nem, erre, arra, meg amarra sem lehet hivatkozni, alá tetszett írni, hogy ez, az és amaz a teendő. Jól van megírva ez a szerződés, tessék szépen teljesíteni, a per esélytelen.
Ennek a másik feltétele viszont az, hogy a per tényleg esélytelen legyen. Minél fejlettebb a jogrendszer, annál kevésbé jön elő az a régi ügyvéd-bölcsesség, hogy “a kapanyél is elsülhet”. A magyar jogrendszer sajnos olyan, ahol nagyonis elsülhet a kapanyél. Olyan alapvető kérdésekben, mint szerződés teljesítése, kötbérezés, kártérítés, építési jogi kérdések (rá-, túl-, be-, hozzáépítés) van teljes káosz a joggyakorlatban.
Ilyen körülmények között viszont hiába van egy gyönyörűen megírt szerződése az embernek, ha holnap a járásbíróság kitalálja, hogy nem úgy van, rá egy évre a törvényszék majd vagy megerősíti, vagy nem, rá újabb egy évre meg a Kúria majd megint mond rá valamit. Ami lehet fekete vagy fehér, lényeg, hogy most nem tudjuk, és majd két év múlva fogjuk megtudni.
Ameddig ilyen bizonytalanság van, az automata szerződést vásároló ügyfél majd jön reklamálni, hogy fizettem a havi 20-30 ezres előfizetést, hogy jó szerződést kapjak, és most kimondta a bíróság hogy bizony benne kellett volna lenni, hogy csokiszökőkút. Nem volt benne. Miért nem volt benne.
Azért nem volt benne (bazmeg) mert átnéztünk 1500 ítéletet a témában, és pont arra nem voltunk felkészülve, hogy dr. Cserpataky-Kovács Lóránd Tihamérné dr. Bütykössy-Horváth Klaudia Sarolta bírónő az X törvényszéken ezt másképp gondolja, mint az az 1500 ítélet.
A jogalkotó egyébként érzékelte, hogy a polgári jogi joggyakorlatunk rettenetesen fluid és precedensrendszert vezetett be, vagyis a kúriai döntések már hivatalosan is precedensként hivatkozhatók. Ez egyébként jogtörténeti jelentőségű dolog, véget ért az a kísérlet, amely az 1959. évi IV. tv. (régi Ptk) bevezetésével kezdődött. Előtte ugyanis árnyék-Ptk. volt. Volt egy törvénybe sosem iktatott Magánjogi törvényjavaslat (Mtj.), amely azonban inkább mint vezérfonal működött, magyar polgári jog alatt ennek a szövegét és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot kellett érteni, melyet nagy összegző művek (a Szladits Károly által szerkesztett hatkötetes ún. “Nagy Szladits” amelynek egy kötetes, Kolosváry Bálint által írt összefoglalója irodám egyik legfontosabb szakkönyve, 1938-ból…) segítettek követni.
Az 1959-es Ptk. nagyon sok helyen az Mtj. szövegét tartalmazta, de ami fontosabb, kimondatott, hogy ez a polgári jog. Bírta is pár évig de aztán jöttek a PK-k (a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleményei) a PED-ek (Polgári Elvi Döntés) és a BH-k (a Bírósági Határozatok c. folyóiratban közzétett ítéletek). Ez informális rendszerként működött tavalyig, amikoris a jogalkotó a lovak közé dobta a gyeplőt és azt mondta, hogy oké, a BH-ra lehet hivatalosan is hivatkozni.
Talán mondanom sem kell, hogy a Végtelen Bölcsességű és Tévedhetetlen Kúria gyakorlatában is vannak egymással full ellentétes döntések, így majd még egy kis idő lesz, amíg ezek az ütközések perben feljönnek és a Kúria ezeket rendbe rakja. Na majd utána lesz talán olyan jogunk amire egy LegalZoomot rá lehet engedni.
Addigis, vigyázó szemünket a NASDAQ-ra vetjük.
