Bizonyos életrajzi okokból ismertem/ismerek olyan embereket, akik az 1970-es és a 2001-es nagy tiszai (szamosi) árvizeknél vezető, döntéshozó szerepet töltöttek be a védekezésben, így mindkét árvíz történéseiről bőséges sztorimennyiség áll rendelkezésemre. Egy kívülálló, akinek semmit nem mondanak a szatmári falvak nevei, leginkább azt veheti észre, hogy milyen higgadtsággal beszélnek ezek az emberek akkor és most ezekről a szörnyű eseményekről. Ennyi volt a vízállás, itt szakadt át, annyi folyt ki, ezt öntötte el. Tárgyilagosan, mint ahogy egy kórboncnok beszél az előtte fekvő testen talált elváltozásokról.
Pedig azt egészen biztosan lehet tudni, hogy ezek az emberek a legőszintébb hazaszeretettel viseltetnek az elárasztott falvak iránt, legtöbbjük akkor érzi legjobban magát ha kint lehet a határban vagy a folyónál és nézheti, hogy zöld, aminek zöldnek kell lennie. Miért hát a távolságtartó hangnem?
A hangnem nem távolságtartó, hanem tárgyilagos, és azért van, mert a tiszai árvíz szörnyű dolog ugyan, de a legkevésbé sem meglepő. Kvassay és Vásárhelyi óta tudjuk, hogy a korábban a fél Alföldet beterítő folyók néhány száz méteres mederbe szorítása kockázatos. Mióta egyre jobban értjük a nagytérségi meteorológiát (El Nino, La Nina jelenségek, a szibériai, azori, észak-amerikai magasnyomású térségek viselkedése stb.) azóta nagyjából sejteni lehet, hogy mikor áll össze a robbanó keverék: nagyon sok hó január-februárban, aztán hűvös kora-tavasz, melyet követ egy nagy melegfront sok esővel, amely egy nap alatt olvasztja meg azt a havat, amely máskor több hét alatt olvad el.
A védekezés módszerei is ismertek. Ameddig nem adunk vissza elönthető területet a folyóknak, először figyelünk, aztán erősítjük-magasítjuk a gátat, aztán ha ez sikertelen, evakuálunk. Mindegyik fázishoz vízszintek tartoznak, és a tegnapelőtti kolozsvári vízállásból ki lehet számítani a mai csengeri vízállást. Így mindenki tudja, hogy mikor mi következik és mit kell csinálni. Ettől ez nem lesz kevésbé szomorú dolog, csak épp mire ideér a baj, már nincsenek kétségbeesett és kapkodó emberek.
Hasonló a helyzet az influenzajárvánnyal. Fent van a neten az összes elmúlt év járványgörbéje. Ebből tudható, hogy orvosi rendelők hálózata jelenti a központnak, hogy nála miként alakul a járvány, küldik a mintákat, elemeznek. Mivel az influenza relatíve kevés halálozást okoz, ritkán van szükség a kórházi látogatási tilalomnál határozottabb eszközök alkalmazására.
Hogy miért írok erről?
Azért, mert tavasszal volt egy addig ismeretlen új kórokozó okozta járvány Nyugat-Európában, amely elől sikeresen szigeteltük el magunkat, komoly gazdasági kockázatot vállalva.
Őszre a helyzet kicsit megváltozott. A kórokozót még mindig nem értjük teljesen pontosan, a terjedésének módjáról azonban már eleget tudunk ahhoz, hogy hatékonyan védekezzünk ellene. Lehet tudni, hogy milyen ütemben “tölti fel” a kórházakat és az intenzív osztályokat, és mi az a kapacitás, amelyet nem szabad elérni, mert utána gátszakadás jön. Ezek a számok minden nap korrigálandók, hiszen mikor ezt írom, épp vezető hír, hogy egy antivirális szer, hasonló ahhoz, amellyel Trump elnököt napok alatt meggyógyították, forgalomba került, és tegnapi hír, hogy hamarosan itt lesz a védőoltás.
Az árhullám azonban most van, és ahogy a tiszai vízmércénél is csak a hülyék állnak meglepődve, itt is, akinek esze volt, az tudhatta mi jön. Ha mást nem, akkor onnan, hogy mi van Németországban. Az engem mérsékelten érdekel, ha közben kifelé eljátssza az “á nem hallgatunk az orvosokra” magabiztos tahót, hiszen honfitársaink jelentős része ebben hisz, hát ez van, játssza ezt a vezető.
Azonban volt május közepétől szeptember elejéig bő három hónap, amikor teljes erővel szervezni lehetett volna. Ahogy a vízügy se februárban kezd el homokzsákot venni, ott volt az egész nyár egy sor lépés megtételére.
Most toborozzák az orvostanhallgatókat a teszteléshez. Vajon ki és mi akadályozta meg a kormányt abban, hogy a nyári vizsgaidőszak végén kihirdesse, hogy lehet jelentkezni tesztelőnek őszre. Rövid tanfolyam, névjegyzékbe vétel, és heti ötvenezer forint juttatás kilátásba helyezése. Jelentkezik 1000 ember, 1200 védőfelszerelés beraktároz, ugyanennyi szükséges védőoltás, hogy legalább mást ne kapjon el. Irányításukhoz egy telefonos applikáció megír, a teszteléssel együtt rögtön kontaktkutatás elvégez, appon keresztül adatok központnak lejelent.
Vajon ki és mi akadályozta meg abban a három hónapban a kormányt, hogy a lehető legtöbb tesztet szerezze be, hogy fejlessze a laborkapacitást, felkészítsen más területen, de alkalmas eszközökkel dolgozó (pl. állatorvosi) laborokat, hogy beszálljanak tesztelésbe?
Vajon ki és mi akadályozta meg a kormányt abban, hogy mondjuk augusztustól elindítson egy kampányt, népszerűsítve a maszkviselést, legalább tömegközlekedési eszközökön, mondjuk szeptember közepétől?
Vajon ki és mi akadályozta meg a kormányt abban, hogy mérőszámokhoz (esetszám, kórházak feltöltöttsége, terjedést leíró mutatók) kötve, régiókra bontott intézkedési tervet készítsen, és ami fontosabb, publikáljon? Kedves uszoda, konditerem, templom és kocsma, ma reggel átlépte a háromezret az izé, ha átlépi az ötezret az izé, akkor 48 órán belül bezártok. Nagyon bonyolult lett volna, ugye?
A járvány szörnyű dolog, akárcsak az árvíz, de ugyanúgy a természet törvényeinek engedelmeskedik, mivel a természet része, velünk együtt. Valaki azonban itt akkor csodálkozott rá a vízmércére, mikor már a csizmáját nyaldosta a víz a töltés tetején. A Tisza áradásáért senki sem felel, ugyanúgy, ahogy azért se, hogy jön a járvány. Ami utána történik, azért viszont mindkét esetben emberek felelősek. És azok az emberek nem New Yorkban vagy Brüsszelben élnek, hanem itt, és itt bizonyítják, hogy teljesen alkalmatlanok.
