A Diétás Magyar Múzsa a Fingszagrendet adományozza Szűcs Lajosnak a Magyar Tenisszövetség elnökének.
Mint ismeretes, a Fingszagrendet azok kapják, akik tevékenységükkel hozzájárulnak, hogy Magyarország kellemetlenül fingszagú hely maradjon.
Szűcs a hagyományos értelemben vett magyar sportvezetők két fajtája közül az ún. odaültetett képviselő fajtába tartozik. (a másik az örök kormánypárti besúgó). Ugyan a teniszhez nem sok köze van, de párthűség révén megkapja a lehetőséget, hogy ő legyen az elnök és jó sok pénzt arra, hogy csináljon Magyarországból olyan helyet, ahol minden lakótelepi grundon Gyokovics-Federer meccsek zajlanak, fiatal tehetségek között.
Persze alapvető menedzsment ismeretek hiányában ez (nemcsak neki) nem szokott összejönni és a dolog rendszerint kimerül haverok helyzetbe hozásában és mindenféle presztízsberuházásokban.
A magyar sportvezető rendszerint elvárja, hogy a bugris úgynevezett élsportolók csókolomot köszönjenek neki. Hisz mit is tudna egy ilyen világranglista izé valahanyadik gyerek, vagy világbajnok vagy ilyesmi arról a homlokot izzasztóan nehéz munkáról, amelyet egy szövetség vezetésében végezni kell? Hát mi csináltunk a kis hülyegyerekből valakit! (nem az, hogy a “kis hülyegyerek egyébként óvodás kora óta napi nyolc órát edz, á dehogy)
Elvárás tehát a kis hülyegyerekkel szemben, hogy jöjjön haza a válogatottba, és eredményeivel legitimálja a vezetés minden gyengeségét, ha ezt nem teszi meg, akkor meg irány a Nemzeti Sport és lehet interjút adni pogácsagyurkának, hogy a Címeres Mez Szentségét sem tisztelik már, bezeg Satnyai Pupi bácsi hetvenkettőbe’ direkt hazaszökött Melbourne-ből, hogy még egyszer felvehesse a Mezt (és megtegye jelentését…)
Szűcs Lajos két sima szettben hozza az odaültetett képviselő típusú sportvezető minden tulajdonságát, ráadásul még nyilvánosan is kérdőre vonja top játékosát.
Gyönyörű teljesítmény, jár a Fingszagrend.