A Diétás Magyar Múzsa a Fingszagrendet adományozza Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének.
Mint ismeretes, a Fingszagrendet azok kapják, akik tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország továbbra is kellemetlenül fingszagú hely maradjon.
Az MKIK, mint minden magyar kamara, akkor él legszebben a tagjai elméjében, amikor azok nem hallanak róla. Van, valahol Pesten, beszedi a pénzt, ott csendben elrisztelgetnek rajta, csinálják az Országos Jelentőségű Dolgokat, konferenciáznak és értekeznek, minket meg itt békén hagynak.
Parragh jó elnökként ezen a részén a dolognak nem változtatott, azonban pozícióját teljes, feltétlen nélküli nyalással védi, és e körben viszont már okozott károkat.
A magyar szakképzési rendszer körül rég meglévő káosz fenntartásában viszont oroszlánrésze van. A kormány “jó melósok kellenek” stratégiája keretében jól halad az írni-olvasni alig tudó betanított biorobotok termelése, miközben lassan már Ázsia szegényebb országaiból is kiszervezik az olcsó munkaerőt igénylő ipart.
Parragh legújabban is mint a kormány gazemberségének arca tűnik fel: körbehaknizta a médiát azzal, hogy bizonyos önkormányzati adókat függesszenek fel, másokat évekre fagyasszanak be. Mindezt akkor, amikor például Budapesten a megnövelt feladatmennyiségre 88 milliárd forinttal kevesebb jut. Az önkormányzatok számtalan területen lépnek be a tehetetlen vagy határozatlan állam helyére. Nyírbátorban például 3100 forintért biztosít mindenkinek gyorstesztet, mert az állami média lassan nem tudja, hogy milyen számokat merjen bemondani. Ferencvárosban maszkokat oszt ki az önkormányzat, hogy ne lehessen akadálya az általános maszkviselési kötelezettség betartásának. A fővárosban a közteresek egészítik ki a rendőrjárőröket a maszkviselési kötelezettség és a kijárási tilalom ellenőrzésében.
Erre jön Parragh, aki elmondja, hogy a járvány miatt ezeket az önkormányzatokat (meg persze az összes többit) el kellene lehetetleníteni. A lehető legtermészetesebb módon adja arcát az önkormányzatiság lerombolásához.
Két okból is jár ezért a #fingszagrend
Az egyik, hogy ez is csak látszatintézkedés, témacsinálás annak érdekében, hogy a közvélemény ne azzal foglalkozzon, hogy a járvány miatt lassan minden kórház kétségbeesett vészjelzéseket küld, hogy nem győzik a betegellátást.
A másik, hogy az önkormányzatiság alapjog. Nem olyan legelső generációs, mint például az élethez való jog, de attól még nagyon fontos politikai alapjog. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a helyi ügyek intézésére helyben, helyi embert válasszon. Az államnak kötelessége ennek a helyi embernek elegendő hatáskört és bevételt hagyni, hogy a helyiek megelégedésére vezesse a települést. Mivel a helyi választási rendszereket sokkal nehezebb manipulálni, mint az országost, Orbánék a járvány okozta káoszt arra használják fel, hogy egyrészt ellehetetlenítsék a helyi önkormányzatokat, másrészt az ottani pénzt is szétcsatornázzák gyorsan a NER-ben.
Parragh, aki mellesleg egy olyan szervezetet vezet, amelynek minden magyar vállalkozás kötelezően küld évi 5000 forintot, adja ehhez az arcát. Jár a fingszagrend.
